A Guardian és a Save the Children alapítvány legújabb felmérése szerint a tápszercégek továbbra is agresszív, alattomos és gyakran illegális módszereket alkalmaznak annak érdekében, hogy a világ legszegényebb területein élő anyákat meggyőzzék arról, hogy csecsemőiket szoptatás helyett tejporral táplálják.
A Fülöp-szigeteken a Nestlé, az Abbott, a Mead Johnson és a Wyeth (immár a Nestlé tulajdonában) megvásárolja az orvosok, szülésznők és helyi egészségügyi dolgozók együttműködését drága konferenciákra történő ingyenes utaztatásokkal, ebédekkel, műsorokra és mozielőadásokra szóló jegyekkel, sőt szerencsejáték zsetonokkal.
Az orvosok anyagi függőségbe kerülnek a cégekkel, mert ha el akarnak jutni – az általában elegáns szállodákban vagy külföldön tartott – drága orvosi konferenciákra, akkor a tápszercégektől kell támogatást kérniük. A cégek képviselői szívesen fizetik az orvosok és családjuk pihenését és kikapcsolódását is. Cserébe a szakemberek az adott cég termékét ajánlják az anyáknak. Az ügynökök annyira meggyőzőek, hogy az egészségügyi dolgozók sokszor maguk is elhiszik, hogy a termék kiváló az anyák és a kisbabák számára.
A cégek képviselői ráadásul folyamatosan jelen vannak a kórházakban, ahol „csecsemőtáplálási” füzeteket osztanak szét az anyáknak, amelyek látszólag egészségügyi tanácsokat adnak, de valójában konkrét tápszermárkákat ajánlanak és kedvezménykuponokat is tartalmaznak. A kórházi személyzet szintén konkrét tápszermárkákat ajánl az anyáknak szóló kelengyelistán. A kórház büféjében a cégek képviselői „csecsemőgondozási” vagy „táplálási” fórumokat tartanak a szülőknek, ahol termékmintákat vagy logós ajándéktárgyakat, pl. esernyőket vagy cumisüvegeket osztanak szét.
A televízióban közvetített reklámkampányok, amelyek a tápszeres gyermekeket okosnak és az életben sikeresnek ábrázolják, könnyen meggyőzik a szegénységben élő anyákat, hogy a cumisüveges táplálás nemcsak hogy egyenértékű a szoptatással, hanem jobb annál. A boltok polcain a tápszerek mellett a „klinikailag bizonyított, hogy biztosítja az IQ + EQ előnyt” felirat látható. A szegénységben élő anyák számára az előrejutást ígérő reklám különösen csábító.
A Facebookon áradnak a célzott reklámok, a népszerű és véleményformáló „blogger anyákkal” pedig megállapodnak a cégek. Mindennek eredményeként az anyák több szabályozatlan tápszermarketingnek vannak kitéve, mint valaha.
Miközben a tápszer szükséges lehet abban az esetben, ha az anya nem tud, vagy nem kíván szoptatni, a mindent elárasztó marketing, a televízióban és a közösségi médiában közvetített reklámok és a meggyőző, ingyenes ajándékok biztosítják, hogy a téves információk gyorsan terjedjenek.
Eközben befolyásos lobbi csoportok azon igyekeznek, hogy mind jobban megnyirbálják a tápszermarketinget szabályozó jogszabályokat a Fülöp-szigeteken és világszerte.
A Manila legszegényebb negyedeiben élő anyák számára a tápszer szinte megfizethetetlenül drága. Sokszor a bevételük háromnegyedét ráköltik, és gyakran a saját ételükre nem jut pénz. Az is előfordul, hogy az anya éhezik, mégsem tudja megvenni a gyermek számára szükséges teljes tápszeradagot. „A tápszer átlagosan 2000 pesoba került havonta, de én csak 800-at tudtam rá költeni. Volt olyan nap, hogy egyáltalán semmit sem ettem, hogy etetni tudjam a kisbabámat. De a tápszer drága, ezért nem mindig tudtam adni neki, amikor éhes volt, csak fél üveggel adtam neki négyszer egy nap.” – mondja az egyik anya, aki gyermekével együtt láthatóan alultáplált.
Ezek az anyák szeméttel szennyezett vizek fölé épült, rétegelt lemezből és műanyag lapokból álló házakban élnek, ahol nincs folyóvíz vagy elektromos áram. Ilyen körülmények között rendkívül nehéz az üvegek sterilezése és a tápszer biztonságos elkészítéséhez szükséges forró víz előállítása.
A szegényebb országokban éppen azért van különösen nagy jelentősége a marketing korlátozásának, mert sokkal nagyobb a kockázata a tüdőgyulladásnak és a hasmenéses megbetegedéseknek. Ezenfelül az egészségügyi ellátáshoz való rosszabb hozzáférés miatt az anyák kevésbé jól informáltak a szoptatás jótékony hatásairól is.
Az anyák és egészségügyi dolgozók felé történő közvetlen reklámozás egyértelműen sérti az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Kódexét, amit 1981-ben az agresszív marketing eredményeként rohamosan terjedő mesterséges táplálás és a következményes tömeges megbetegedés és csecsemőhalál megfékezésére fogalmaztak meg. Ráadásul mindez egyértelmű megszegése a fülöp-szigeteki törvényeknek is.
Bár a bébiipar állítja, hogy változtatott a módszerein, a négy évtizede elmarasztalt gyakorlatok a mai napig nyilvánvalóak az egész fejlődő világban. A felszínen javult a helyzet, de a valóságban megkerülik a Kódexet azzal, hogy a látogatásokat és a vacsorákat munkaidőn és munkahelyen kívül, az esti órákra szervezik. A Save the Children jelentése szerint a cégek rendszeresen megsértik a Kódexet, aminek pusztító következményei vannak a csecsemők egészségére és halandóságára nézve. A vezető tápszercégek kb. 12 000 Ft marketingköltséget szánnak a világon megszülető minden egyes csecsemőre. Kelet-Ázsia növekvő gazdaságával és magas születésszámával az egyik kulcsfontosságú célpontjuk.
A Guardian-hoz eljuttatott állásfoglalásában mindegyik cég elutasította az állításokat és tagadta, hogy bármilyen jogsértést elkövetett volna. Ugyanakkor mind a Nestlé, mind a Mead Johnson védte az orvosoknak nyújtott konferencia támogatást, holott az Egészségügyi Minisztérium megerősítette, hogy ez törvénysértő a Fülöp-szigeteken.
Ilyen körülmények között a szoptatás támogatás sziszifuszi feladatnak tűnik, és kérdéses, hogy eljön-e egyáltalán a végső győzelem. Szerencsére a szoptatás helyi szószólói eltökéltek abban, hogy nem adják fel a küzdelmet.