Az ESPGHAN támadja a WHO új, a 6-23 hónapos gyermekek táplálásáról szóló ajánlását
Az ESPGHAN talán még soha nem képviselte annyira nyíltan a tápszer- és bébiétel ipar érdekeit, mint abban a friss állásfoglalásában, amelyben szabályosan megtámadta a WHO új, hozzátáplálásra vonatkozó irányelvét.
A testület az ajánlásnak jellemzően azokat a részeit támadja, amelyek a kizárólagos és folytatólagos szoptatást támogatják, továbbá, ahol WHO dokumentum szerzői azt ajánlják a családoknak, hogy az ultra feldolgozott, mesterséges élelmiszerek helyett a lakókörnyezetükben természetesen elérhető, egészséges ételféleségeket kínálják gyermekeiknek.
Az európai szakmai szervezet néhány rendkívül alacsony színvonalú kutatásra hivatkozva azt állítja, hogy a második életévben folytatott szoptatásnak negatív hatásai is lehetnek, ezért kifogásolja ennek általános ajánlását.
Szintén megkérdőjelezi a második félévben, illetve a második életévben az állati tejek adását tápszer helyett, amellett érvelve, hogy a tápszerek előnyösebbek a feldolgozatlan állati tejnél.
Az állásfoglalás ismét kísérletet tesz arra, hogy a 6 hónapig tartó kizárólagos szoptatás ajánlását megfúrja és a 4 hónapos korban megkezdett hozzátáplálást javasolja. Amellett, hogy a WHO irányelv készítésekor a szerzők összeszedték a bizonyítékokat, gondosan mérlegelték az előnyöket és hátrányokat a kizárólagos szoptatás optimális időtartamának megállapítására, figyelembe vették azt is, hogy a csecsemők fejlődésének jellemzői alapvetően meghatározzák a hozzátáplálás megkezdésének időpontját. Ide tartozik, többek között, az önálló (vagy legalább megtámasztva) ülés képessége, amely a legtöbb csecsemő esetében 6 hónapos kor körül következik be. Ezzel szemben az ESPGHAN ezt írja: "Az, hogy a csecsemő képes legyen támasz nélkül ülni, kétségtelenül fontos a darabos ételek fogyasztásához, de a pürésített vagy pépesített ételek fogyasztásához nem." - amivel sok szakember vitatkozna.
A sorok mögött olvasva egyértelműen látszik: az ESPGHAN azt szeretné, hogy a kizárólagos és folytatólagos szoptatás időtartama rövidüljön, továbbá a természetes állati tejek helyett a csecsemők és kisgyermekek hosszabb időn át kapjanak ultra feldolgozott, mesterséges tápszereket. Ez első pillantásra meglepő lehet egy gyermekek egészségével foglalkozó szakmai szervezet részéről, ám azonnal világossá válnak az okok, ha egy pillantást vetünk a "kiegészítő információk" cím alatt, külön dokumentumban elrejtett érdekellentétre vonatkozó nyilatkozatra. Ebből kiderül, hogy a 11 szervezetet képviselő 60 szerző 45%-ának van kötődése legalább egy, de jellemzően több olyan céghez, amelyek anyatejhelyettesítő termékeket gyártanak vagy forgalmaznak; némelyikük kifejezetten a cégeknek dolgozik.
Az állásfoglalás végén kritikusan nyilatkoznak a WHO dokumentumban részletesen leírt irányelvfejlesztési eljárásrendről, ami világossá teszi, hogy minden egyes ajánlás megfogalmazásakor alaposan megvizsgálták a bizonyítékokat, továbbá az előnyök és hátrányok gondos mérlegelése után hoztak döntést. A kritika annál is inkább bicskanyitogató, mivel az ESPGHAN írása egy szót sem szól arról, hogy ez a testület miként alkotta meg az állásfoglalását.
Az ESPGHAN állásfoglalása ékes példája annak, hogyan befolyásolják a cégek a szakmai ajánlásokat a saját érdekeiknek megfelelően. Mindezt büntetlenül tehetik, hiszen a legutóbbi felmérés ismét rávilágított arra, hogy Európa nem jeleskedik a Kódex rendelkezéseinek törvényerőre emelése terén. Pedig sürgős szükség lenne arra, hogy végre intézkedések történjenek annak érdekében, hogy a csecsemők és kisgyermekek egészsége ne profitorientált cégek kezében legyen.
Juhászné dr. Kun Judit
Kép: mesterséges intelligencia által generálva
