A szoptatás több mint anyatejes táplálás...
Számtalan hiedelem él a köztudatban a szoptató nő táplálkozásával kapcsolatban. Összegyűjtöttük a tíz leggyakoribbat! Vajon valóban befolyásolhatjuk az elfogyasztott táplálék minőségével és mennyiségével az anyatej termelődését és összetételét?
Előfordul, hogy valami nem úgy sikerül, ahogy a nagykönyvben meg van írva. Új sorozatunkban az anyaság tabukérdéseit járjuk körbe.
Már a terhességem alatt rosszul éreztem magam, amikor a szoptatással kapcsolatos fejezethez jutottam a babás könyvekben, újságokban. Aztán jött a védőnő, kérdezett a szoptatásról, meg figyelmeztetett, hogy majd fejni kell. Felfordult a gyomrom. A kórházban rám tették a babát születése után. Boldog voltam, imádtam az illatát. De amikor biztattak, hogy tegyem mellre, megint feltört ez a furcsa, rossz érzés.
Vajon igaz a hír, hogy kell egy-két pluszkiló a sikeres szoptatáshoz? Aki vékony, annak nem lesz elég teje? És persze a lényeg, ahova mindig visszakanyarodunk: mit ehet-ihat a szoptató nő, ha nem akar ártani a kisbabájának?
Gyakori tapasztalatom szoptatási tanácsadóként, hogy a kismamák már várandósságuk alatt hosszú listát kapnak ismerősöktől vagy a védőnőtől azokról az élelmiszerekről, amelyektől majd tartózkodniuk kell a szoptatás alatt. Ezen aztán nagyon sok minden szerepel, persze előkelő helyen a K betűsök (káposzta, kelkáposzta, kelbimbó, karfiol, kínai kel és brokkoli mint tiszteletbeli K betűs), az ételek savát-borsát adó hagyma és fokhagyma, tej és tejtermékek, az összes bogyós gyümölcs, a görögdinnye, a sárgadinnye, a barack, az őszi, a cseresznye, a bab, a borsó és a lencse, olajos magvak, különös tekintettel a dióra, némelyik listán a rend kedvéért szerepel az alkohol, a kávé és a tea is. Találkoztam már olyan listával is, amelyen az a kitétel is szerepelt, hogy "fűszerek".
Változnak a divatok: hol a kicsi, fiús, hol a dúsan hullámzó hódít. És persze változik a mell is, ahogy éled az életed. Elmondjuk, mi történik vele, és mit tehetsz, ha elégedetlen vagy.
Az Obstetrics & Gynecology c. folyóirat 2010 januári számában megjelenő tanulmány szerint azok az asszonyok, akik nem szoptatták gyermekeiket, nagyobb eséllyel betegednek meg szív-érrendszeri betegségekben, mint szoptató társaik.
Alison Stuebe, MD, MSc
Rev Obstet Gynecol. 2009 Fall; 2(4): 222–231.
Health outcomes in developed countries differ substantially for mothers and infants who formula feed compared with those who breastfeed. For infants, not being breastfed is associated with an increased incidence of infectious morbidity, as well as elevated risks of childhood obesity, type 1 and type 2 diabetes, leukemia, and sudden infant death syndrome.
Gyakori kérdések a H1N1 vírussal kapcsolatban
Mit tehetek, hogy megvédjem a kisbabámat a fertőzéstől?
Oltassa be magát és családtagjait!
Az új influenza megelőzésének leghatékonyabb eszköze a védőoltás. Mivel a 6 hónaposnál fiatalabb csecsemőket nem lehet beoltani, az ő védelmük azzal biztosítható, ha a környezetében élők beoltatják magukat a vírus ellen.
Szoptasson!
Az anyatej összetevői védik a babát a kórokozókkal szemben és segítik saját immunrendszerének érését. Ha a baba esetleg elkapja a fertőzést, betegsége kevésbé lesz súlyos lefolyású, mint akkor, ha nem szopna. Ezért sokat tehet a betegség veszélyének csökkentéséért azzal, ha szoptatja a kisbabáját.
Az Obstetrics & Gynecology c. orvosi folyóirat májusi számában megjelent tanulmány szerint a szoptatás dózisfüggően csökkenti a kardiovaszkulásris megbetegedések kockázatát a későbbi életben.
ScienceDaily (Aug. 26, 2008) — A szoptató anyák körében gyakran előforduló mastitist antibiotikumokkal kezelik, de – amint az spanyol kutatók eredményeiből kiderül – hatékony alternatíva lehet az anyatejből izolált lactobacillus törzsek szájon át történő szedése. A tanulmány az Applied and Environmental Microbiology c. szakmai folyóirat augusztusi számában látott napvilágot.
Az anyai diéta, a szoptatás, a hidrolizált tápszerek, és a kiegészítő táplálékok bevezetése időpontjának szerepe
Effects of Early Nutritional Interventions on the Development of Atopic Disease in Infants and Children: The Role of Maternal Dietary Restriction, Breastfeeding, Timing of Introduction of Complementary Foods, and Hydrolyzed Formulas
Frank R. Greer, MD, Scott H. Sicherer, MD, A. Wesley Burks, MD and the Committee on Nutrition and Section on Allergy and Immunology
http://pediatrics.aappublications.org/cgi/content/full/121/1/183
Bevezetés
Az elmúlt néhány évtizedben drasztikusan megnőtt az atópiás betegségek előfordulása. A 4 év alatti gyermekek körében az aszthma előfordulása 160%-kal nőtt, az atópiás dermatitisz pedig 2-3-szorosára.1 Az elmúlt évtizedben a földimogyoró allergiások száma megduplázódott. (USA)2 Emiatt az allergia egyre növekvő problémaként jelentkezik.
Felismerték, hogy a korai gyermekkori történések, mint például a táplálkozás, valószínűleg fontossággal bírnak a későbbi gyermekkori illetve felnőttkori betegségek kialakulása szempontjából. Ez a klinikai beszámoló áttekinti a várandósság és szoptatás alatti illetve az első életév során kínálkozó táplálkozási lehetőségeket, amelyek hatással lehetnek az atópiás betegségek kialakulására. Bár az atópiás betegségeknek nyilvánvaló genetikai alapjuk van, a környezeti tényezők, mint például a korai csecsemőtáplálás jelentős hatással lehetnek a kialakulásukra, és ilyen módon lehetőséget kínálnak a betegség fellépésének elkerülésére vagy késleltetésére.
Ez a jelentés az Amerika Gyermekgyógyászati Akadémia (AAP) korábbi, a hypoallergén tápszerek használatáról szóló állásfoglalásának3 helyébe lép, amely ideiglenes javaslatokat tartalmazott arra vonatkozóan is, hogy milyen táplálkozási irányelveket érdemes követni az atópiás betegségek megelőzésére.
