Fájdalomcsillapítás és érzéstelenítés szoptató anyák számára

Az Academy of Breastfeeding Medicine 15. számú protokollja

ANNE MONTGOMERY, THOMAS W. HALE, and THE ACADEMY OF BREASTFEEDING MEDICINE PROTOCOL COMMITTEE
BREASTFEEDING MEDICINE Volume 1, Number 4, 2006

A vizsgálat célja

A vajúdás, a szülés és a szoptatás megkezdése mind normális folyamat. A vajúdás során fellépő fájások hatására termelődő oxitocin, endorfin és adrenalin fontos szerepet játszik abban, hogyan zajlik a szülés, és hogyan kezdődik a szoptatás. (1) A fájdalomcsillapításra használt szerek a vajúdás és a postpartum időszak alatt megkönnyítik a szülést és segítenek a szülés utáni felépülésben, különösen császármetszés után. Ugyanakkor befolyással lehetnek a vajúdás menetére és az újszülött viselkedésére, valamint kedvezőtlenül hathatnak a szoptatás megkezdésére.

Szülés közben alkalmazott epidurális fájdalomcsillapítás és szoptatás: prospektív kohorsz-vizsgálat

Intrapartum epidural analgesia and breastfeeding: a prospective cohort study
Siranda Torvaldsen, Christine L Roberts, Judy M Simpson, Jane F Thompson and David A Ellwood
International Breastfeeding Journal 2006, 1:24
)

Először csak az ismétlés kedvéért a definíció a vizsgálat típusával kapcsolatban a biostatisztikai szótár alapján. Külön felhívnám a figyelmet az aláhúzott részre, melynek a tanulmánnyal kapcsolatban is jelentősége van:

Szemben a preklinikai és a klinikai vizsgálatokkal, a megfigyeléses vizsgálatokat az jellemzi, hogy az adott helyzet, nem pedig a vizsgálatot végző szakemberek döntik el, hogy a vizsgálatban részt vevő személyek közül ki melyik csoportba kerüljön, hiszen a csoportok legtöbbször adottak (például: az egyik csoport dohányzókból áll, a másik pedig nemdohányzókból). A megfigyeléses vizsgálatok legtöbbször potenciálisan káros hatásokat vizsgálnak. Ez a tény azonban jelentősen megnehezíti a valódi összefüggések kimutatását. A megfigyeléses vizsgálatok egyik típusa a kohorsz-vizsgálat, amelyben egy betegség kialakulásában feltehetően szerepet játszó kockázati tényezők hatását úgy értékelik, hogy a vizsgálat elején az adott betegségben akkor még nem szenvedő résztvevőket a kockázati tényezők fennállása alapján csoportokba (kohorszokba) sorolják, majd hosszabb ideig tartó követés során az egyes csoportokban megfigyelik a betegség incidenciáját. A csoportok között az incidenciában mutatkozó különbség amellett szól, hogy a vizsgált tényező(k) valóban kockázatot - bizonyos esetekben esetleg védelmet - jelentenek. A kohorsz-vizsgálat az előre tervezett vizsgálatok (prospective study) közé tartozik, mivel a vizsgálati terv elkészítése megelőzi az adatgyűjtést.