Gyarapodás, növekedés, fejlődés

Vajon a kisbabák az ősidők óta bömbölnek egész álló délután? Ennyire elfuserálta volna az embert az evolúció?

Ha jobban megvizsgálunk egy babát, bizony találunk egy-két konstrukciós hibát... Legalábbis a mai életformánkhoz nem annyira passzol az anatómia. Az emberi gyomor születés után túl pirinyó. Formája sem ideális: kettős görbület tagolja. Ez sok galiba okozója lehet. Talán nekünk kellene alkalmazkodni a helyzethez.

A felnőttek egy része úgy véli, egy kisbabának meg kell tanulnia szorongását egyedül kezelni, segítség nélkül. Azt gondolják, ezzel hozzászoktatják a való világban előforduló kihívásokhoz. A kutatások azonban azt mutatják, hogy pont az ellenkezője igaz. Az érzékeny és odafigyelő kapcsolatok alakítják ki a kisgyermekben az igazi függetlenséget.

A csecsemők már életük első napjától fogva felismerik édesanyjukat, előnyben részesítik őt más személyekkel szemben, felismerik a hangját és illatát. A kisbabák természetükből fakadóan rendkívüli módon kötődnek elsődleges gondozójukhoz (aki általában az édesanya). A csecsemő és gondozójának fizikai közelsége, együttléte a kisbaba, később pedig a kisgyermek érzelmi biztonságának legfontosabb forrása. A szülők közelsége biztosítja számára a biztonságot, védelmet, valamint a segítséget és a megnyugvást.

Most olyan tévhiteket és ezekből fakadó káros javaslatokat gyűjtöttünk össze, amelyek gyakran okozzák a tejmennyiség csökkenést. Neked is mondtak ilyeneket? Van visszaút!

Nem keveredhet a pocakban a tej?

A kórházban igény szerinti szoptatást javasoltak, de amikor hazajöttünk, a doktornő rám szólt, hogy legalább két, de inkább három órának el kell telnie két szoptatás közt, különben keveredik a baba hasában a friss tej a félig emésztettel. A kisfiam most egy hónapos, és lassan ott tartunk, hogy tápszert kell kapnia, mert nem hízik eleget. Ráadásul két szopás közt sokat sír.

A Kanadai Gyermekorvosok Társaságának gyakorlati útmutatója

Szerzők: Alexander KC Leung, Valérie Marchand, Reginald S Sauve; Canadian Paediatric Society, Nutrition and Gastroenterology Committee
Paediatr Child Health 17(8): 455-57

Kivonat

Azok az egy és öt év közötti gyermekek, akiket szüleik amiatt visznek orvoshoz, mert nem esznek rendesen, többségében egészségesek és az életkoruknak, növekedési ütemüknek megfelelő étvággyal rendelkeznek. A túlzott szülői elvárások szükségtelen aggodalmat eredményezhetnek, és az értelmetlen fegyelmezések, büntetések fokozhatják az ételek elutasítását. Részletes kórtörténet és általános fizikális vizsgálat szükséges az akut és krónikus betegségek kizárásához. Készíttessünk táplálkozási naplót és vizsgáljuk meg a gyermek étkezésére vonatkozó szülői elvárásokat. Amennyiben a gyermek evést "elutasító" magatartása irreális szülői elvárásokból ered, nyugtassuk meg a szülőket, valamint tájékoztassuk őket az ilyen életkorú gyermekek normális növekedéséről, fejlődéséről.

A kisgyermekkorúak körülbelül 25-35%-át tartják szüleik rosszevőnek, vagy válogatósnak.(1)(4) A szülő-gyerek konfliktus gyakori oka, hogy mit és mennyit eszik a kisgyermek, s ez rendkívüli aggodalmat okozhat a szülőknek. Pedig ezek a gyerekek többnyire az életkoruknak, növekedési ütemüknek megfelelő étvággyal rendelkeznek.(4) A gyermekgyógyászok és családorvosok ideális helyzetben vannak ahhoz, hogy segítsenek a szülőknek gyermekük hatékony táplálásának elsajátításában, valamint előzetes iránymutatást adhatnak, hogyan kerülhető el, hogy az étkező asztal minden alkalommal csatatérré váljon, illetve hogyan előzhető meg a hibás étkezési szokások kialakulása.

Adjunk-e vaspótlást 4 hónapos kortól?

Lehetséges volna, hogy a természet rosszul gondoskodott a szoptatott babákról? Szakértőnk összefoglalja, amit a csecsemőkori vashiányról és vérszegénységről tudunk.

Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia Táplálkozástudományi Bizottságának nemrégiben megjelent ajánlása szerint a kizárólagosan szoptatott csecsemőknek 4 hónapos kortól rutinszerűen vaspótlást kellene kapniuk. Ajánlásukat ezzel indokolják: a vashiányos vérszegénység, illetve a vérszegénység nélküli vashiány hosszú távú káros hatással lehet az idegrendszeri fejlődésre.

Egy friss tanulmány szerint az agy növekedése a csecsemőkben attól függ, mennyi időt és energiát "fektet be" az édesanya.

Az emberekkel együtt összesen 128 emlős fajt vizsgáló kutatás azt mutatja, hogy az utódok agynövekedését a terhesség és a szoptatás időtartama határozza meg. A Durham Egyetem kutatása szerint minél hosszabb a terhesség és a szoptatás időtartama az emlősök esetében, annál nagyobbra nő az utód agya. A kutatók azt állítják, az eredmények újfent megerősítették, hogy a szoptatás a legjobb az agy fejlődése szempontjából. Ez az Egészségügyi Világszervezet ajánlását is alátámasztja, amely kizárólagos anyatejes táplálást javasol az első hat hónapban, ezt követően pedig a szilárd étel mellett a szoptatás folytatását ajánlja kétéves korig vagy azon túl, az anya és a gyerek igényei szerint.

Ez az egyik leggyakoribb olvasói kérdés. Utánajártunk, mit mondanak erre a leghitelesebb források. Egyik ámulatból a másikba estünk!

(Effect of breast feeding on intelligence in children: prospective study, sibling pairs analysis, and meta-analysis
Geoff Der, G David Batty, Ian J Deary
BMJ 2006;333:945 (4 November))

Bevezető

A bevezetőben a szerzők megállapítják, hogy 1929 óta sok tanulmány készült, amely a szoptatás és az intelligencia összefüggését vizsgálja, és a legtöbb arra a következtetésre jut, hogy a szoptatott gyerekek IQ-ja magasabb. Viszont – szerintük – a (helyes) következtetések levonását gátolja, ha az egyéb tényezőket nem veszik figyelembe, mivel alapvető különbségek vannak a szoptatást választó és a nem szoptató anyák között.(!) Ezért azok a tanulmányok, amelyek nem zárják ki megfelelően a zavaró tényezőket (hatásokat), elhibázhatják a következtetést a szoptatás valódi hatását illetően.

Sok befolyásoló tényező szerepel a különböző tanulmányokban, pl: a szoptatási időszak hossza, gyermek neme, anya dohányzása, anya életkora, anya intelligenciája, anya iskolai végzettsége, anya neveltetésa, apa iskolai végzettsége, rassz, társadalmi-anyagi helyzet, család mérete, születési sorrend, születési súly, terhességi kor, gyermekkori élmények/tapasztalatok.

Azt, hogy viszonylag kevés tanulmányban veszik figyelembe az anyai intelligenciát, a szerzők meglepőnek találják „figyelembe véve, hogy az intelligencia öröklődik, és hogy mind a szoptatás megkezdése, mind a szoptatási időszak időtartama összefügg az anya intelligenciájával.”

Éppen ezért ők megvizsgálták az anya IQ-jának és más tényezőknek a szerepét, mégpedig részben klasszikus módszerekkel, részben testvérpár-analízissel. A testvérpár-analízis előnye, hogy bármilyen olyan tényező, ami azonos a testvérek esetében, automatikusan és teljesen ki van zárva mint zavaró hatás.

Introduction and Background

This review of the developmental readiness of normal full term infants to progress from exclusive breastfeeding to the introduction of complementary foods has been undertaken as a result of the international debate regarding the best age to introduce complementary (semi-solid and solid) foods into the diet of the breastfed human infant. Since 1979 the World Health Organization has recommended that normal full term infants should be exclusively breastfed for „four to six months.” Over the two decades since this recommendation was established further evidence regarding the benefits of breastmilk and breastfeeding has accumulated. In addition, there have been increasing reports suggesting an association between discontinuing exclusive breastfeeding prior to six months of age and an increase in infant morbidity and mortality. Throughout the world many professionals as well as a number of governments have concluded that there is sufficient evidence to recommend continuing exclusive breastfeeding for „about six months” Even within WHO, UNICEF and other international agencies, some documents continue to recommend exclusive breastfeeding for „four to six months” while others now use „about six months”. There is an urgent need to review this matter and determine whether or not there is sufficient scientific evidence to change in the global recommendation. WHO responded to this need and arranged for a review of the recent studies that relate duration of exclusive breastfeeding („four to six months versus six months”) to infant morbidity and mortality as well as growth and maternal health.