Sajnálom, hogy cserbenhagytunk...

Bocsánatot kérek...

Az anyától, aki kívülállóként élte meg a szülését. Sajnálom, hogy nem győződtünk meg arról, hogy tisztában vagy-e vele, hogy ez a Te szülésed és nem az övék, és hogy senki nem kényszeríthet olyan beavatkozásokra, amiket nem akarsz.

A szülőktől, akik külön szobába helyezték az újszülött kisbabájukat, mert azt hitték, ez az, amit tenniük kell. Sajnálom, hogy nem világosítottunk fel benneteket arról az alapvető tényről, hogy a kisbabáknak a szüleik közelében kell lenniük, és hogy a külön szobában altatás megduplázza a bölcsőhalál kockázatát.

Amikor nem működik a tejtermelés

Friss diplomás orvosként és szoptatást támogató aktivistaként sokáig azt hittem, hogy minden anya tud szoptatni. Most, közel tízévnyi klinikai tapasztalat után már tudom: van, hogy a laktáció élettana valakinél nem működik. És legyünk őszinték: mi, egészségügyi szakemberek, csapnivalóan kezeljük ezeket a helyzeteket.

Miért nem szoptat minden jó anya?

Ritka kivételektől eltekintve gyakorlatilag minden anya szoptatni akarja a gyermekét, 98%-uk erre testileg képes is és Magyarországon 90% el is kezdi a szoptatást. Tudjuk, hogy az anyatej a csecsemő tökéletes tápláléka és az anyák szándéka a közösségi nyomással is egybecseng: az anya szoptasson. A 3 hónapos csecsemők közül mégis már csak 58% szopik, a 6 hónaposan kizárólag szoptatottak aránya 36% körüli.

Békés forradalom: Anyaság és a 13 milliárd dolláros bűntudat

Melissa Bartick

Amióta a Pediatrics c. folyóiratban megjelent "Az optimálisnál kisebb arányú szoptatás terhe az USA-ban" című, Arnold Reinhold-dal közösen írt tanulmányunk, sok kérdést kaptam újságíróktól azzal kapcsolatban, hogy mit tehetne az Egyesült Államok azért, hogy javuljanak a szoptatási mutatók. Jó néhány olyan megjegyzést is kaptam, melyek azt vetik fel, hogy ez a kutatás nem arra jó-e csak, hogy bűntudatot ébresszen azokban az anyákban, akik nem tudtak szoptatni.