Történeti és szociokulturális vonatkozások

Mi az a Szoptatás Világhete?

A Szoptatás Világhetének gondolata 1991-ben fogalmazódott meg a World Alliance for Breastfeeding Action (Szoptatást Támogató Szervezetek Világszövetsége, WABA) első ülésén. Anwar Fazal vetette fel, hogy tartsák meg minden évben a Szoptatás Világnapját, egy olyan egyedülálló, a társadalom egységes fellépését elősegítő eseményt, amely felhívja a figyelmet a szoptatás fontosságára és cselekvésre ösztönöz. Az ötletet jónak tartották, a megbeszélések során azonban arra jutottak, hogy egy teljes hét hatékonyabb lenne. Így született meg a Szoptatás Világhete, amelyet minden év augusztus 1-7. között ünnepelnek meg - az időpontot az 1990-es Innocenti Nyilatkozat emlékére választották.

Új szerepek: Az apa-gyermek kapcsolat alakulása a várandósság és az első kilenc élethónap során

Csörgő Andrea, Jakab Eszter
Elhangzott az MPPPOT IX. Kongresszusán 2008.április 11-12.

Áttekintés

A gyermekáldásra készülve, és azt követően a férfi segítségre szorulhat abban, hogy megtalálja azt a módot, ahogyan személyiségén keresztül át tudja szűrni a társadalmi elvárásokat, hagyományokat, ismereteket és trendeket úgy, hogy ELÉG JÓ apa, szülőtárs és partner legyen. Ezt a folyamatot az apa-gyermek kapcsolatra vetítve tekintjük végig.

Conversation with Code Hero Leah Margulies, Esq.

Leah munkája nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a WHO egyáltalán beleegyezett egy, a tápszerek marketingjét szabályozó kódex létrehozásába. Két amerikai székhelyű civil szervezet képviseletében részt vett az Egészségügyi Világszervezet 1980-as és 1981-es közgyűlésén és a Kódex kidolgozásában is. A beszélgetésben szó lesz a Kódexhez vezető munkáról, arról, hogy mi történt az 1979-es ülésen, ahol megállapodtak a Kódex kidolgozásáról, hogyan alakult ennek a folyamata, és mi történt az 1981-es közgyűlésen, ahol a Kódexet végül elfogadták.

A szoptatás, a dajkaság és a csecsemőhalandóság kérdései az orvostörténeti forrásokban (19. század első fele)

Deáky Zita: A szoptatás, a dajkaság és a csecsemőhalandóság kérdései az orvostörténeti forrásokban (19. század első fele) (Erdélyi Múzeum2003/1-2)

A bábaság 18–19. századi történeti-néprajzi, orvostörténeti forrásait kutatva szembesültem azzal, hogy a bába, a megesett lányok, a magzatelhajtás és a gyermekgyilkosság, a dajka, a bérdajka-intézmény, a szoptatás, illetve a mesterséges táplálás, a csecsemőhalandóság, a lelencügy egymás mellett, egymással összefonódva jelent meg a 18. század második felétől a 20. század első harmadáig az egészségügyi forrásokban is.

Történeti és szociokulturális vonatkozások