Konferencia az anya- és bababarát szülészeti ellátásért

Több mint 200 szakember és érdeklődő vett részt december 2.-án a Semmelweis Mozgalom által szervezett "A szülészet újjászületése, avagy az anya és babarát szülészeti ellátás lehetőségei" című konferencián, ahol szakpolitikusok és szakemberek járták körbe az anya- és bababarát szülészeti ellátás magyarországi megteremtésének lehetőségeit.

A Nemzetközi Anya- és Bababarát Szülészeti Ellátásért Kezdeményezéshez kapcsolódó, hazánkban idén elindult Semmelweis Mozgalom célja az anya- és bababarát szülészeti ellátás meghonosítása és folyamatos fejlesztése, együttműködve szakmai és civil szervezetekkel, valamint a családokkal. A kezdeményezés védnöke Ékes Ilona fideszes országgyűlési képviselő, a kezdeményezés magyarországi képviselője Csomóné Lindmayer Katalin.

A konferencián az előadások sorát Dr. Szócska Miklós, az egészségügyért felelős államtitkár nyitotta meg. Szerinte az otthonszülés mozgalom nem csak az intézményen kívüli szülésről szól, hanem a szülészeti ellátás mai állapotáról, a humánus szülés iránti társadalmi igényről. Magyarországon ma kialakult egy olyan kultúra, amely minden eszközzel próbálja akadályozni a népszaporulatot, pedig „a demográfiai trendek már megkérdőjelezik az egészségügyi ellátórendszer fenntarthatóságát” - mondta. Az egészségpolitika kiemelt célja, hogy a tervezett gyermekek megszülessenek, és mivel a gyermekvállalási kedvet befolyásolja a szülés élménye, az anyaság megélése, ezért a szülészeti ellátásokat is fejleszteni kell.

Az államtitkár úgy látja a humánus szülés megteremtéséhez kulturális változásra van szükség, a rendszer résztvevőinek személyes meggyőződését is meg kell változtatni, és a szakmai gyakorlatnak, képzésnek is változnia kell. Ezért konkrét ígéreteket nem is tett, szerinte hosszú folyamatnak nézünk elébe. Mint mondta, az egészségügyben „hadigazdálkodás” folyik, az egészségügyi kiadások a GDP arányában 5,5-ről 4,3-ra csökkennek, pedig - mint mondta - ha tehetné, már „holnap elkezdene bababarát szülészeti központokat építeni".

A következő előadó, Prof. Lesley Page, angol bábaprofesszor felhívta a figyelmet arra, hogy az egészséges társadalom kialakulása nagymértékben függ attól, hogy milyen a születés körüli ellátás. Ezért nem csak a szakemberek és az érintett szülő nők, családok, hanem a társadalom egésze számára is fontos kérdés a szülészeti ellátás minősége. Nem csak a fizikai ellátásról van szó, hanem gondolni kell a babát felnevelő anya, család lelki egészségére is. A születés körüli időszakban egy olyan hormonális-neurális integráció zajlik le, amely fontos az újszülött egész további életére nézve, ráadásul későbbi érzelmi élete, egészsége is függ a kezdeti időszakban tapasztaltaktól. A biztonságos ellátás az ellátórendszer felépítésén, az eü. szakemberek közötti kommunikáción, a bizonyítékokon alapuló ellátáson múlik, nem pusztán a gépeken vagy a beavatkozásokon.

Kiemelte, hogy a szülészeti ellátás reformjához egy általános rendszerváltásra van szükség. Véleménye szerint a legfontosabb feladat a bábaság szakmai alapjainak megteremtése. Ehhez létre kell hozni egy olyan szakmai szervezetet, bábakollégiumot, amely nyilvántartásba veszi a bábákat, információt ad számukra és a családok számára is, kivizsgálja a szakmai panaszokat, felel a bábák képzéséért és a szakma fejlődéséért. Szükséges a szakmai sztenderdek kidolgozása is – mint elmondta, az Európai Uniónak már vannak ilyen kidolgozott szabályai a bábák képzéséről és tevékenységéről, melyek magában foglalják a várandós és a szülő, majd gyermekágyas nő ellátását, a családtervezési tanácsadást, a vészhelyzetben alkalmazandó eljárásokat és a kórházba való beutalás folyamatát is. A szabályozás szerint a bábák önállóan, saját felelősségükre dolgoznak. A képzéssel kapcsolatban elmondta, hogy fontos az alapképzés megteremtése, de a tanulásnak egész életen át tartania kell. Alapvető értékekre, etikai elvekre is szükség van, ilyen alapvető érték például a nőközpontú ellátás.

Lesley Page professzorasszony szerint nem lehet úgy egészséges szülészeti ellátórendszert létrehozni, ha nem működik együtt az összes egészségügyi szakember. Mindegyikük nézőpontjára szükség van, és a mai világban az együttműködést nem lehet elképzelni a szolgáltatást igénybe vevők, azaz a szülő nők, a családok nélkül.

Dr. Mikola István, az Országgyűlés egészségügyi bizottságának elnöke elmondta, hogy Magyarország legnagyobb problémáját a népegészségügyi trendek (halálozás, betegségek, születéskor várható élettartam) és demográfiai trendek (születésszám, házasság, gyermekvállalás) alakulása jelenti. A kedvezőtlen folyamatok megállítása érdekében új morális alapzatra van szükség, hogy a magyarság újra közösség legyen, ez fontos a gyermekvállalás szempontjából is.

Fontosnak nevezte, hogy a bábáknak is legyen szakmai kódjuk, azaz a bábaság önálló szakmaként legyen elismerve. A fideszes politikus szerint az orvosoknak, bábáknak, védőnőknek és civil szervezeteknek össze kell fogniuk, hogy megtalálják a mindenki számára elfogadható közös nevezőt. Hangsúlyozta, látják, hogy problémák vannak a szülés körül, megengedhetetlen, hogy anyagi gondokat okozzon a szülésnél fizetendő hálapénz.

Eliška Kodyšová, a Nemzetközi Anya- és Bababarát Szülészeti Ellátásért Kezdeményezés Európai Régiója regionális és csehországi képviselője elmondta, hogy a Nemzetközi Anya- és Bababarát Szülészeti Ellátásért Kezdeményezés 10 lépésben foglalja össze a hatékony és biztonságos ellátás alapelveit. A nemzetközi kutatásokra támaszkodva, a jó gyakorlat mentén kialakított protokollokkal – melyek támogatják a vajúdás, a szülés és a szoptatás természetes élettani folyamatát - kíván megoldást nyújtani az anya- és bababarát szülészet kérdéseire. A nemzetközi kezdeményezés alapelve, hogy az édesanya és a kisbaba elválaszthatatlan egységet alkot, érdekeik nem választhatók szét, nem lehet őket külön kezelni.

Dr. Borza Beáta, az állampolgári jogok biztosának főosztályvezető munkatársa az emberi méltósághoz való jog jelentőségét emelte ki. Ez a minden nemzetközi egyezmény szerint fontos, mindenkit megillető jog korlátozhatatlan és oszthatatlan. Belőle vezethetők le az egyéni szociális jogok, mint például az egészségügyi ellátáshoz való jog, a betegjogok, az önrendelkezéshez való jog. Hangsúlyozta, hogy nem szerencsés az anyát és a gyermeket – akik elválaszthatatlan egységet alkotnak - szembeállítani, az érdekeiket ellentétesnek beállítani.

Ékes Ilona országgyűlési képviselő, a mozgalom védnöke saját élményével nyitotta előadását. Mint mondta, öt gyermekét kórházban szülte, születésük után azonnal elvették és egy pillanatra sem adták oda őket, hogy közelről is megnézze, megölelje őket, ezzel pótolhatatlan hiányt okozva életében. A medikalizált szülészeti ellátás során sokszor elfelejtik, hogy a gyermek születésével az anya is megszületik. „A tisztelethiány az anya szervezetét csomagolóanyaggá silányítja, amiből születéskor kicsomagolják a gyermeket.” – fogalmazott. A személyre szabott, tiszteletteljes gondoskodás, a folyamatos ellátás, a testi-lelki-szociális szempontok figyelembe vétele jellemzik a bábai modellt, mely elsősorban szemléletében különbözik a medikalizált modelltől. A bábák önálló kísérői a várandósság-szülés-gyermekágy természetes folyamatainak, magasan képzett szakemberek. Az egészségügyi személyzet szinte nem is tudja milyen a nem medikalizált szülés. A testi folyamatokban megnyilvánuló lelki problémák (pl. korábbi abúzus, abortusz) megjelenésére csak beavatkozásokkal tudnak válaszolni. A közös cél az anya és a baba egészsége, a lehető legnagyobb biztonság. A bábai modellt kellene a kórházakban is meghonosítani.

Prof. Dr. Tóth Zoltán a Szülészeti-Nőgyógyászati Szakmai Kollégium elnöke elmondta, hogy bár az önrendelkezési jogot ők is tiszteletben tartják, de a szülő nők sokfélék, és sokféle elképzelésük van, a háborítatlan szüléstől a fájdalomcsillapításig, hogyan tudnának ezeknek mindnek eleget tenni, vagy eldönteni, hogy kinek van igaza? Orvosként nem kötelezhető arra sem, hogy egy öngyilkosjelöltnek segítsen, pedig neki is van önrendelkezési joga. A szülés olyan természetes folyamat, amelybe a világon évente félmillió nő hal bele, és kb. évente egy millió magzat pusztul el méhen belül, és majdnem ugyanennyi újszülött hal meg. Magyarországon 95 éve kulcsszerepe van a védőnőknek a terhesgondozásban, az esélyegyenlőség kulcsát jelentik, ezt nem lenne szerencsés szétverni.

A professzor szerint Magyarországon már 25 évvel ezelőtt elkezdődött a családközpontú szülészetek megvalósítása, sorban kapják a bababarát minősítést a magyar kórházak, jelenleg 16 kórház rendelkezik ilyen címmel (a 76-ból – a szerk.) és az új mamabarát 10 pontnak is egyre többen felelnek meg. (Az anya-bababarát kritériumrendszer még nem létezik Magyarországon, így megfelelni sem lehet neki – a szerk.) A szülészet az egészségügyi ellátás sikerágazata a csecsemőhalandóságot, ill. a koraszülöttek életben maradási arányát tekintve. Ráadásul „egyre több helyen igyekeznek az anyák pszichéjével is, pszichoszomatikus szemlélettel törődni.” – fogalmazott. A Guardian cikkét idézte, mely szerint Magyarországon a szülészeti ellátás kitűnő, képzett orvosok szoros felügyelete alatt működik, és a halálozási ráta alacsony, egyúttal elismerve, hogy valóban orvoscentrikusak. A szülészeti ellátás fejlesztésén közösen kell dolgoznia minden érintett szakembernek.

Dr. Kamarás Ferenc demográfustól megtudtuk, hogy a népesség reprodukciója Magyarországon több mint 50 éve nem biztosított, a népesség öregszik, és egyre nagyobb ütemben fogy. Míg a reprodukcióhoz 2,1 gyermek kellene családonként, addig az átlagos gyermekszám az elmúlt 10 évben 1,3 volt. A szülőképes korú nők esetében jelentős változások történtek az elmúlt 10 évben: növekszik a késői gyermekvállalás, nő a házasságon kívüli születések száma, a gyermekszám pedig csökken. Míg 10 évvel ezelőtt a 30 éves nők között a kétgyermekesek domináltak, már a gyermektelenek kerültek többségbe. Még soha nem volt annyi gyermektelen nő 30 felett, mint 2009-ben. Az első gyermeket szülők átlagos életkora az elmúlt 10 évben több mint 3 évvel emelkedett. 2010-ben évben újabb demográfiai mélypont várható, 90 ezer alatti születésszámmal.

Dr. Vojcek László szülész-nőgyógyász, perinatológus a szülésben résztvevők félelmeit elemzte. Mitől fél a magzat? Attól, hogy előírják a születése időpontját az orvos ügyeleti beosztásánk megfelelően például, burokrepesztéssel, gyógyszerekkel megindítják s szülést akkor, amikor a szervezet még arra nem készült fel, így nem csoda, ha megnő a műtétes szülésbefejezések és a komplikációk száma. Mitől fél a szülő nő? Terhessége megállapításától 10-15 nőgyógyászati vizsgálat, hüvelyi vizsgálat, laborvizsgálatok, uh-vizsgálatok, NST-vizsgálatok, amniscopia vár rá. Fél a beöntéstől, a szülésindítástól, a műszerektől, az ágyhoz kötöttségtől, a műtéte szülésbefejezéstől. Mitől fél az orvos? A magzati és anyai károsodástól, hogy időben kórházba tudja-e juttatni őket például egy otthonszülésnél. Mitől fél a neonatológus? Otthonszülés esetén például nem tudja, hogy ki adja be a BCG-t, a PKU-t, 72 órán belül honnan tudja megszerezni az antigént. Ezért szükésges lenne közelebb vinni az otthonszülést az intézethez, és megalkotni a bábai szakmára vonatkozó szabályokat, melyekre már 15-20 éve várunk.

Csóka Szilvia viselkedéskutató a szülés-születés körülményeinek rövid és hosszú távú következményeit mutatta be, állat- és emberkísérletek alapján, amelyek bizonyítják, hogy az anyának és a gyermeknek szükésge van egymásra, nem lehet őket elválasztani anélkül, hogy ne sínylené meg egyik vagy másik. A szülés utáni bőr-bőrkontaktus, szeretetteljes anyai gondoskodás, szoptatás nem pusztán szentimentalizmus. Rövid távon, ha az anya rögtön megkapja a babát megszületése után, a bőr-bőrkontaktus megkönnyíti a szoptatás beindulását és olyan hormonális változások indulnak be, amelyek megkönnyíti az anyának a baba elfogadását, a gondoskodó magatartás kialakulását. Bizonyíthatóan csökken az anya szorongása, a depresszióra való hajlam, gyorsabb a regenerálódás, sebgyógyulás. A baba is kiegyensúlyozottabb, kevesebbet sír, nyugodtabb, azaz könynebben elfogadható lesz. Hosszú távon pedig a szülés körülményei és az első időszak egész életére megalapozza a gyermek stressztűrő képességét, szorongásszintjét, ennek biokémiai mechanizmusai ma már pontosan ismertek. A stressztől nem tudjuk megvédeni a gyermeket, de a szervezetét fel tudjuk rá készíteni. A tudományos kísérletek eredményei már évek óta ismertek, a gyakorlatba való átültetésükhöz Csóka Szilvia szerint is elsősorban szemléletváltásra van szükség.

Dr. Bálint Balázs szülész-nőgyógyász a bábai modell kórházi megvalósíthatóságáról beszélt. A kórházi szülés medikalizált, orvosi szempontból biztonságos, hátránya azonban, hogy a várandóst betegként, a terhességet betegségként, a szülést műtétként kezeli, és háttérbe szorulnak a pszichés folyamatok. A bábai modellben szintén van várandósgondozás, megtörténnek a szükséges vizsgálatok, de van idő beszélgetésre, a szülő nő tájékoztatására, partneri viszony alakulhat ki, melynek eredője a bizalom. Ebben a légkörben a szülés alatt kialakulhat egy intim helyzet, szülő nő befelé tud fordulni, a pár egymásra tud figyelni. A kapcsolat pedig megmarad a szülés után is. A szülés hosszabb időt vesz igénybe, mint a tankönyvekben leírtak, ha a szülő nő saját ritmusában szülhet. A szüléskísérés kevesebb beavatkozást jelent, mint a szülésvezetés, ám sokkal több időt és kifinomultabb kommunikációt igényel.

Dr. Bálint Balázs szerint párbeszédet kell kezdeni, közös nevezőre kell jutni mindenkinek, aki a szülés körül tevékenykedik, ennek egyik első lépése ez a konferencia. Ismeretterjesztésre is nagy szükség van, szakmán belül és kívül egyaránt. Az oktatás területén hatalmas előrelépésre van szükség, mert a terészetes szemléletet sehol nem tanítják ma Magyarországon, sem az orvosoknak, sem a szülésznőknek, erről kaptunk ízelítőt a szülést bemutató, a leendő orvosoknak készült oktató film és egy háborítatlan szülés párhuzamos vetítésével.

Nováky Rita szülésznő, az Országos Bábaszövetség elnöke a konkrét teendőket ismertette. Szerinte a szülésznőkkel, a szülészeti osztályon dolgozó szakemberekkel meg kell ismertetni, el kell fogadtatni az anya- és bababarát ellátás elveit, azoknak belső normákká kell válniuk. A szülésznőknek pedig el kell hinniük, hogy meg tudják csinálni, tudnak önállóan dolgozni. Manapság sajnos a szülésznők évek-évtizedek óta csak az orvosokat szolgálják ki. A szülésznői társadalmat fel kell készíteni a bábai gondoskodás önállóságára. Kiemelte, hogy szemléletváltásra van szükésg, az anyára és a babára, mint egységre kell tekinteni, személyre szóló gondokodást kell nyújtani, természetesen felhasználva ehhez a meglévő szakmai tudást, tapasztalatot.

A szülésznők jelenleg nem tudnak bekapcsolódni a várandósgondozásba, ill. az anya-baba páros és szülés utáni gondozásba, ennek a feltételeit meg kell teremteni. Ilyen megteremtendő technikai feltétel például, hogy legyen saját szakma kódjuk a szülésznőknek, mivel anélkül nem indíthatnak önálló bábarendelést. Meg kell oldani, hogy jelenleg nem adhatnak beutalót a szakrendelésre, nem értékelhetik önállóan a ctg vizsgálat eredményét, holott képesek lennének rá. Rendezni kell tehát a kompetenciákat, a bábák pedig a kórházzal szerződést köthetnének, ahova bemennek szülni, majd utána, hazamenve, a szülő nő otthonában gondoskodnának róla a gyermekágyas időszak végéig, ahol átadnák a védőnőnek. A kórházi rendszer sok helyen olajozottan működik a megszokásokon, hagyományokon alapulva, és ilyen helyeken nem várható robbanásszerű változás, csak kis lépésekkel lehet haladni előre. A kórházak bármikor csatlakozhatnak az anya- és bababarát kezdeményezéshez, vállalva először néhány pont, majd később egyre több megvalósítását.

A konferenciát Csomóné Lindmayer Katalin, a Semmelweis Mozgalom elnökének előadása zárta. „Évek óta elbeszélünk egymás mellett.” – fogalmazott. A WHO szerint az ipari társadalom a szüléseket a medikalizált szülészet szemüvegén keresztül nézi, az édesapák, édesanyák azonban más szemszögből tekintenek a szülés, a családdá válás folyamatára. A mozgalom célja annak bemutatása, hogy „mi ezt hogy látjuk” - mondta. Azért választották a Semmelweis Mozgalom nevet, mert „Semmelweis Ignác szülészorvosként felismerte, hogy valami nincs rendben a szülészeteken, és hogy ennek, ő az okozója. Szeretnénk olyan szülészorvosokat látni, akik felismerik, hogy mi magyar családok, anyák mást szeretnénk.” – fogalmazott.

"Szeretnék, ha a norma az anya- és bababarát szülészet lenne. Szeretnék kutatásokkal bebizonyítani, hogy a bábai modell ugyanolyan biztonságos, mint a mostani kórházi ellátás. Szeretnék összefogni a szakmai és civil szervezeteket, akik egyetértenek velük, és együtt dolgozni a megoldáson, ennek első lépése ez a konferencia.

Szeretnénk személyre szabott gondoskodást, hogy ne vesszünk el az ellátás hálójában, szeretnénk, hogy egészségesként kezeljenek. Elhisszük, hogy egy bába képes felismerni a komplikációkat és eldönteni, hogy meg tudja-e oldani önállóan, vagy szakemberhez irányítson. Szeretnénk, ha a szülés természetes folyamat lehetne, a szoptatás lenne a biológiai norma, és a bábai tudás és gyakorlat állna mellettünk."

A mozgalom a családok igényét szeretné közvetíteni, ennek érdekében aláírásgyűjtést is szerveztek, melyet mára már több mint 30 civil és szakmai szervezet támogat, és több ezer aláírás gyűlt össze. Ezeket az aláírásokat szeretnék majd a törvényhozóknak átnyújtani, és kérni a segítségüket a benne foglaltak megvalósításához. „Egy kisbaba világrajövetele az egész közösség ügye, ünnepi alkalom - mindenkinek van szerepe abban, hogy sikeres legyen. Az anya-, baba- és családbarát környezet azt jelenti, hogy mindenhol támogató emberek vannak.” –zárta az előadását, és ezzel együtt a konferenciát is Csomóné Lindmayer Katalin.