Az intézkedések felülvizsgálatának eredményei

^h A szoptatás védelmét, támogatását és elősegítését célzó intézkedések – mint minden más egészségügyi és közegészségügyi intézkedés – ideális esetben bizonyítottan hatékony módszerekre alapulnak. A jelen projektben foglalt vizsgálódásunk során nemcsak ellenőrzött kutatási eredményeket használtunk fel, hanem a sikeres tapasztalatokról szóló beszámolókat is. Abban is megállapodtunk, hogy a szoptatásvédelemnek rengeteg olyan vonatkozása van – főleg az egészségügyi rendszertől függetlenek -, amit nem lehet a gyógyszereknél megszokott szigorú értékelési rendszer fogalmai szerint bizonyítottan hatékonynak vagy hatástalannak tekinteni. Az intézkedéseket a következő kategóriák szerint csoportosítottuk: irányelvek és tervezés; oktatás, kommunikáció, információ; képzés; a szoptatás védelme, támogatása és elősegítése. Az intézkedéseket az egyes kategóriákon belül a rendelkezésre álló adatbázis minősége alapján értékeltük.

A hatékony intézkedésekkel kapcsolatban a vizsgálat a következő következtetéseket vonta le:

• Különböző, bizonyítottan hatékony stratégiák és intézkedések együttese átfogó, integrált programokon belül: ennek hatása a legmélyrehatóbb.
• Az átfogó intézkedések főleg akkor hatékonyak, ha 1) a szülés utáni szoptatás hangsúlyozása mellett a kizárólagos és hosszan tartó szoptatást is propagálják 2) média-kampányokat folytatnak 3) egészségügyi tájékoztató programjaikat a helyi körülményekhez igazítják 4) az egészségügyi dolgozók képzését egységes rendszerbe fogják és 5) az országos/regionális és kórházrendszeri irányelvekben végrehajtják a szükséges változtatásokat.
• Az átfogó intézkedések hatékonysága nő, ha hozzájuk civil támogatóprogramok is társulnak, főleg a kizárólagos és a hosszan tartó szoptatás esetében.
• A terhesség alatti és szülés utáni egész időszakot átfogó intézkedések – beleértve a szülés környéki kulcsfontosságú napokat – hatékonyabbnak bizonyulnak, mint az egy-egy kiragadott időszakra vonatkozó intézkedések. A bababarát kórház-kezdeményezés ilyen bizonyítottan hatékony, széleskörű intézkedés, ezért igen fontosnak tartjuk, hogy minél több helyen vezessék be.
• Az egészségügyi szektort érintő intézkedések legfőképpen akkor hatékonyak, ha egységes csomagot képeznek: ebbe beletartozik a dolgozók képzése, szoptatási szaktanácsadó IBCLC kinevezése, írásos tájékoztató anyag eljuttatása a dolgozókhoz és a páciensekhez és a rooming-in rendszer bevezetése.
• Nem elég, ha az anyák elegendő tájékoztatást kapnak arról, hogyan kell elkezdeni és mennyi ideig célszerű folytatni a szoptatást: a felvilágosítás csak akkor hatékony, ha a szavakat az egészségügyi rendszer napi gyakorlata is alátámasztja.
• Nem elég hatékony, ha a leendő vagy új anyával egyáltalán nem vagy csak rövid időre találkozik a tanácsadó – gondolunk itt a kiosztott szórólap útján vagy telefonon keresztül történő tanácsadásra. Sokkal szerencsésebb, ha a szoptatással kapcsolatos tudnivalókat nyugodt személyes beszélgetés során ismertetik az anyával. Ha kizárólag írásos anyag áll az anyák rendelkezésére, az a legkevésbé hatékony megoldás.
• Egyes országokban a bababarát kórházak rendszerét a szülészeteken túl igyekeznek megvalósítani a rendelőintézetekben és/vagy a csecsemőosztályokon is – ezeknek a programoknak az eredményességéről egyelőre nem készült felmérés. Annyi azonban máris tudható, hogy ezek a programok olyan kezdeményezésekből épülnek fel, amelyeknek hatékonysága külön-külön már bizonyítást nyert.
• A törvények, kódexek, direktívák, irányelvek és javaslatok kidolgozása és érvényre juttatása a különöző (országos vagy regionális) szinteken és különböző színtereken (munkahely, kórház, közösség) mindenképpen fontos intézkedésnek minősül, bár jelenleg nehéz konkrétan felmérni hatékonyságukat – főként az átfogó intézkedések esetében túlontúl kevés felmérés készült eddig.
• A munkahelyi intézkedések leginkább akkor hatékonyak, ha az anyáknak lehetőségük van félállásba menni, vagy biztosak lehetnek benne, hogy munkahelyük nem vész el a gyermekvállalás miatt. Emellett a munkahelyeken kívánatos szoptatási/fejési szüneteket engedélyezni. Ez azt jelenti, hogy – akár törvényi előírásoknak eleget téve, akár szoptatásbarát munkahelyi irányelv részeként – az anyák munkaidő alatt félrevonulhatnak egy külön erre a célra fenntartott helyre szoptatni vagy fejni anélkül, hogy az így kiesett időt levonnák a fizetésükből.

Minden bevezetendő intézkedés-sor előtt mérlegelni kell természetesen, hogy a ráfordítandó összeg és a megvalósíthatóság milyen arányban áll a hatékonysággal. A ráfordítandó összeg és a megvalósíthatóság mindig ország- és területspecifikus, hiszen a helyi gazdasági, társadalmi és kulturális körülmények függvénye. A szoptatásvédelmi intézkedések sikerében azonban még náluk is meghatározóbb az elvi elhivatottság. Az is közismert, hogy abban az ideális helyzetben, ahol nem a költség a legfőbb meghatározó, a magasabb költségigényű közegészségügyi intézkedés bizonyul célszerűbbnek a nagyságrendi megtakarítások és a kedvezőbb haszon/költség arány alapján. Léteznek olyan stratégiák és intézkedések, amelyek akkor is javasolhatóak, ha eredményességüknek nincs egyértelmű bizonyítéka – ez főként a törvénykezés és az általános irányelvek szintjére érvényes, amelyek nem könnyen mérhetőek szigorúan tudományos mércével. A tapasztalat és a szakértők véleménye szerint azonban ezek a kezdeményezések hosszú távon megtérülnek: egyre több anya képes sikeresen szoptatni gyermekét.

Végezetül hozzá kell tennünk, hogy a szoptatás védelmét, támogatását és elősegítését célzó program nem csupán különálló intézkedések sorozata. Átfogó és egymással szorosan összefüggő intézkedéseket szorgalmazunk, hogy hatásuk összeadódjon, és így felerősödjön. Hatékonyságuk azonban még így is alapvetően a közösségen múlik, hiszen az anyák, a családok és az egészségügyi dolgozók viselkedésének, egy adott társadalom csecsemőtáplálási kultúrájának megváltoztatása csakis úgy lehetséges, ha az ezt célzó intézkedéseknek és programoknak kellően hosszú időt adunk, hogy hatásukat valóban kifejthessék.