Szilárd ételek korai kóstoltatása és a szoptatás időtartama

Svéd kutatók tették közzé nemrég vizsgálataik eredményét egy tanulmányban, amely szerint a korán bevezetett szilárd ételek még abban az esetben is csökkentik a teljes szoptatás időtartamát, ha a csecsemő csak pici mennyiségben (1 ml) kóstolgatja azokat. (1)

Korábbi kutatások is egyértelmű összefüggést találtak a kizárólagos szoptatás időtartama és a szoptatás teljes időtartama között (2), azonban ez az első olyan vizsgálat, ami rámutat arra, hogy az egészen kis mennyiségekkel való ismerkedést is célszerű betöltött 6 hónapos kor utánra halasztani.

Több szakmai szervezet ajánlásában szerepel hogy a szilárd ételek bevezetése már négy hónapos korban megkezdődhet. (3) Ennek az ajánlásnak indoklásául többnyire azt hozzák fel, hogy az elvégzett vizsgálatok nem igazolták, hogy a négy hónapos korban megkezdett hozzátáplálás fokozná a csecsemők megbetegedéseinek kockázatát.

Lényeges azonban szem előtt tartani, hogy a 6 hónapos kor előtt megkezdett hozzátáplálás valójában semmiféle előnnyel sem bír. A kutatások nem igazolták, hogy a korai hozzátáplálás elősegítené a csecsemők jobb fejlődését, csökkentené a későbbi ételallergia kockázatát vagy biztonságosabb lenne a vashiány megelőzésében, mint a késői köldökellátás, illetve - a kis születési súlyú kisbabáknál - a vaskészítmények adagolásánál. (4)

Ugyanakkor, ahogyan azt a mostani vizsgálat is igazolja, a korán kezdett hozzátáplálás csökkentheti a teljes szoptatás időtartamát, ami viszont kifejezetten kedvezőtlen fejlemény mind a csecsemő, mind az anya egészsége szempontjából. A szoptatás jótékony hatásai ugyanis dózisfüggőek, azaz minél tovább tart a szoptatás, annál kifejezettebbek a pozitív hatások mind az anyára, mind a csecsemőre nézve. (5, 6, 7)

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és számos más szakmai szervezet 6 hónapos korig tartó kizárólagos szoptatás javasol, majd pedig a megfelelő hozzátáplálás megkezdése mellett a szoptatás folytatását két éves korig vagy azon túl, ameddig az a gyermek és az anya számára kívánatos.(8) A WHO 2001-ben kiadott fenti ajánlását azóta többször felülvizsgálta és az azóta született kutatási eredmények fényében újra és újra megerősítette. (9,10)

A csecsemők általában 6 hónapos koruk körül jutnak a fejlődésüknek arra a szintjére, ami a szilárd táplálékok elfogyasztására és hasznosítására alkalmassá teszi őket. Ilyen idős korára a kisbaba érdeklődést mutat az ételek iránt, képes önállóan vagy kis segítséggel ülni, kezével megragadni és a szájához vinni az ételt, azt megrágni vagy ínyével felpuhítani és lenyelni, továbbá ekkortájt oltódik ki az ún. nyelvkilökő reflex, aminek következtében a baba már nem a szájából kifelé löki a falatot a nyelvével. Ezeknek a képességeknek a kialakulása a látható jele annak, hogy a gyermek megérett a hozzátáplálásra. Ezeknek a fejlődési mérföldköveknek elérésével párhuzamosan a gyomor-bélrendszer, a vesék és az immunrendszer érése is eljut arra a szintre, ami szükséges ahhoz, hogy a kiegészítő ételek bevezetése hasznára legyen a csecsemőnek. (4)

Az új tanulmány eredménye annál is inkább megszívlelendő, mivel sok édesanya kapja azt a tanácsot, hogy 4 hónapos korban kezdje el kóstoltatni a kisbabáját, annak érdekében, hogy mire eléri a 6 hónapos kort, addigra elkezdődhessen a “valódi”, azaz nagyobb mennyiségekkel történő kiegészítő táplálás. Ez a megközelítés azonban abból a régi elképzelésből fakad, hogy a második félévben a szoptatást fokozatosan fel kell váltania az egyéb ételeknek. Erről azonban szó sincs, hiszen optimális táplálás esetén a szoptatás a hozzátáplálás mellett tovább folytatódik legalább kétéves korig úgy, hogy a második félévben a csecsemő által elfogyasztott anyatej mennyisége alig csökken, és egyéves korban a táplálék kétharmada még anyatej.

A cikk szerzőinek konklúziója, hogy a svéd csecsemőtáplálási ajánlásnak követnie kellene a WHO ajánlását és támogatni a 6 hónapos korig tartó kizárólagos szoptatást. Hasonló módon kívánatos lenne, hogy az amerikai, kanadai, ausztrál, egyesült királyságbeli és számos más ország ajánlásához (11-14) hasonlóan a magyar csecsemőtáplálási protokoll is a 6 hónapos korig tartó kizárólagos szoptatást javasolja.

Az összefoglalót készítette: Juhászné dr. Kun Judit

Kép: Pixabay.com

Irodalomjegyzék

1. Stern, J., Funkquist, E.-L., & Grandahl, M. (2023). The association between early introduction of tiny tastings of solid foods and duration of breastfeeding. International Breastfeeding Journal, 18(1). https://doi.org/10.1186/s13006-023-00544-6
2. Brownell, E. A., Hagadorn, J. I., Lussier, M. M., Goh, G., Thevenet-Morrison, K. N., Lerer, T. J., Herson, V. C., & Howard, C. R. (2015). Optimal periods of exclusive breastfeeding associated with any breastfeeding duration through one year. The Journal of Pediatrics, 166(3). https://doi.org/10.1016/j.jpeds.2014.11.015
3. Fewtrell, M., Bronsky, J., Campoy, C., Domellöf, M., Embleton, N., Fidler Mis, N., Hojsak, I., Hulst, J. M., Indrio, F., Lapillonne, A., & Molgaard, C. (2017). Complementary feeding: A position paper by the European Society for Paediatric Gastroenterology, Hepatology, and Nutrition (ESPGHAN) committee on nutrition. Journal of Pediatric Gastroenterology & Nutrition, 64(1), 119–132. https://doi.org/10.1097/mpg.0000000000001454
4. Pérez-Escamilla, R., Buccini, G. S., Segura-Pérez, S., & Piwoz, E. (2019). Perspective: Should exclusive breastfeeding still be recommended for 6 months? Advances in Nutrition, 10(6), 931–943. https://doi.org/10.1093/advances/nmz039
5. Villar, J., Ochieng, R., Staines-Urias, E., Fernandes, M., Ratcliff, M., Purwar, M., Barros, F., Horta, B., Cheikh Ismail, L., Albernaz, E., Kunnawar, N., Temple, S., Giuliani, F., Sandells, T., Carvalho, M., Ohuma, E., Jaffer, Y., Alison Noble, J., Gravett, M., … Kennedy, S. (2020). Late weaning and maternal closeness, associated with advanced motor and visual maturation, reinforce autonomy in healthy, 2-year-old children. Scientific Reports, 10(1). https://doi.org/10.1038/s41598-020-61917-z
6. Meek, J. Y. (2022, November 21). Infant benefits of breastfeeding. UpToDate. Retrieved February 5, 2023, from https://www.uptodate.com/contents/infant-benefits-of-breastfeeding
7. Binns, C., Lee, M., & Low, W. Y. (2016). The Long-Term Public Health Benefits of Breastfeeding. Asia Pacific Journal of Public Health, 28(1), 7–14. https://doi.org/10.1177/1010539515624964
8. World Health Organization. (n.d.). Infant and young child feeding. World Health Organization. Retrieved February 3, 2023, from https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/infant-and-young-child-feeding
9. Kramer, M. S., & Kakuma, R. (2002). Optimal duration of exclusive breastfeeding. Cochrane Database of Systematic Reviews. https://doi.org/10.1002/14651858.cd003517
10. Kramer, M. S., & Kakuma, R. (2012). Optimal duration of exclusive breastfeeding. Cochrane Database of Systematic Reviews, 2012(8). https://doi.org/10.1002/14651858.cd003517.pub2
11. Meek, J. Y., & Noble, L. (2022). Policy statement: Breastfeeding and the use of human milk. Pediatrics, 150(1). https://doi.org/10.1542/peds.2022-057988
12. Canada, H. (2022, July 26). A joint statement of Health Canada, Canadian Paediatric Society, Dietitians of Canada, and Breastfeeding Committee for Canada. Nutrition for Healthy Term Infants: Recommendations from Birth to Six Months - Canada.ca. Retrieved February 3, 2023, from https://www.canada.ca/en/health-canada/services/canada-food-guide/resources/infant-feeding/nutrition-healthy-term-infants-recommendations-birth-six-months.html
13. Lee, A., Davies, P., Mackerras, D., & Stanton, R. (2012). Infant feeding guidelines: Information for health workers. National Health and Medical Research Council. Retrieved February 5, 2023, from https://www.nhmrc.gov.au/about-us/publications/infant-feeding-guidelines-information-health-workers
14. England, P. H. (2018, July 17). Feeding in the first year of life: SACN report. GOV.UK. Retrieved February 3, 2023, from https://www.gov.uk/government/publications/feeding-in-the-first-year-of-life-sacn-report