Ki profitál a szoptatás aláásásából? - tanulmány
A globális kereskedelmi tápszeripar vagyon- és jövedelemtermelő és -elosztó tevékenységének feltárása
Benjamin Wood, Diarmid O’Sullivan, Phillip Baker, Tuan Nguyen, Valerie Ulep, David McCoy: Who benefits from undermining breastfeeding? Exploring the global commercial milk formula industry’s generation and distribution of wealth and income. 2022 October
Összefoglalás
A kereskedelmi forgalomban kapható tápszerek iparágáról ismert, hogy világszerte szisztematikusan aláássa a szoptatást, és ezzel hozzájárul egy megelőzhető közegészségügyi és emberi jogi válsághoz. A tápszeripar agresszív marketingje például elismerten az egyik fő oka annak, hogy a szoptatási arányok javításában az egész világon gyenge előrehaladás tapasztalható. A tápszeriparról tudni lehet azt is, hogy számos politikai stratégiát alkalmaz annak megakadályozására, hogy a nemzeti kormányok hatékonyan és széles körben elfogadják a polgárok egészségének védelmét és előmozdítását célzó szabályozásokat, például a marketingszabályozást. A szabályozás elkerülésére vagy gyengítésére tett erőfeszítések részeként az iparág egyik legfontosabb politikai stratégiája az, hogy a tápszeripar fontosságát hangsúlyozza a gazdasági fejlődés és a nemzetgazdaságok, különösen az alacsony és közepes jövedelmű országok gazdasági fejlődése és jóléte szempontjából. Az ilyen állításokat azonban ritkán vetik alá kritikai elemzésnek.
E megfontolások alapján ez a tanulmány alternatív képet kíván nyújtani a globális csecsemőtápszer-iparnak a gazdasági fejlődéshez és a nemzetgazdaságok jólétéhez való hozzájárulásáról, kritikusan megvizsgálva az ipar által létrehozott és elosztott vagyont és jövedelmet. E cél elérése érdekében a jelentés három, egymással összefüggő célkitűzéssel kíván foglalkozni: i) elemezni a nemzeti tápszerpiacok méretének és összefonódásának tendenciáit világszerte; ii) elemezni, hogy a tápszereladások milyen mértékben járulnak hozzá a globális tápszerpiac legdominánsabb vállalatainak nyereségességéhez; és iii) megvizsgálni, hogy a globális tápszeripar hogyan osztja el vagyonát és bevételeit, elsősorban a vállalati vagyonnak és jövedelemnek a kormányok (azaz az adózás) és a piaci szereplők közötti (pl. a részvényeseknek történő vagyonátadás) elosztására összpontosítva. E három cél eléréséhez újszerű, többféle módszert alkalmazó megközelítést alkalmazunk, különböző piackutatási és üzleti adatbázisokból származó adatok széles skáláját felhasználva.
Elemzésünk azt mutatja, hogy a globális csecsemőtápszer-ipar túlnyomórészt – és egyre nagyobb mértékben – a főként a magas jövedelmű országokban működő részvényesek és befektetők egy kis csoportjának érdekeit szolgálja. Ezt a megállapítást három, egymással összefüggő tendencia és folyamat támasztja alá. Először is, 2010 és 2020 között számos nemzeti tápszerpiac, különösen Kelet-Ázsiában, gyorsan bővült. A legtöbb nemzeti tápszerpiac erősen vagy nagyon erősen koncentráltnak bizonyult, ami azt jelenti, hogy sok országban a tápszerekből származó bevételek nagy része csak néhány vállalathoz áramlik. Másodszor, úgy tűnik, hogy a globális tápszeripar legdominánsabb szereplői a magas szintű nyereség megteremtése és fenntartása érdekében számos olyan gyakorlatra támaszkodnak, amelyek a vagyon megszerzésére, nem pedig annak megteremtésére irányulnak. Ezek közé a gyakorlatok közé tartozik a nyereségük után fizetendő adó minimalizálása, különösen a fejlődő országok kormányai felé, bár úgy tűnik, hogy a legnagyobb vállalatok erre vonatkozó mozgástere az utóbbi években csökkent. Harmadszor: A globális tápszeripar egyre inkább financializálódik, amit a nagy intézményi befektetők növekvő részvénytulajdonlása, valamint az iparágnak a részvényesek hozamának más érdekeltek rovására történő maximalizálására való fokozódó törekvése is tükröz. 2020-ban (a COVID-19 világjárvány által érintett évben) az iparág a becslések szerint 32,7 milliárd USD-t utalt át részvényeseinek osztalék és részvény-visszavásárlás útján, ami közel kétszerese a tőkekiadásokra fordított összegnek (17,9 milliárd USD), amit a munkavállalók hosszú távú érdekeinek mutatójaként kezelünk. 2021 közepén az iparág forgalmazott részvényértékének közel 97%-a a magas jövedelmű országokban volt, míg kevesebb mint 1%-a az alacsony és közepes jövedelmű országokban, Kína kivételével.
Az a rendkívül egyenlőtlen mód, ahogyan a csecsemőtápszer-ipar megteremti és elosztja a vagyont és a jövedelmet, valószínűleg hozzájárul a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek szélesedéséhez. A vagyon és a jövedelem ezen úgynevezett rossz elosztása erősen aláássa a globális tápszeripar állításait a gazdasági értékteremtésben és a fenntartható fejlődéshez való hozzájárulásban betöltött szerepéről, különösen a fejlődő országokban. Ezért határozottan javasoljuk, hogy a kormányok az iparág ilyen jellegű állításait erős szkepticizmussal kezeljék, és hajtsanak végre intézkedéseket a globális tápszeripar néhány negatív társadalmi és gazdasági hatásának kezelésére. A lehetőségek közé tartoznak:
i) Trösztellenes politika, amely megvédhetné a polgárokat a nagyhatalmú tápszergyártó vállalatok kiszipolyozó és kihasználó gyakorlatától.
ii) Progresszív adópolitika, amely részben kezelheti a tápszeripar káros egészségügyi és esélyegyenlőségi hatásait, például a nagyhatalmú tápszergyártó vállalatok számára elérhető bizonyos adókedvezmények megszüntetésével, valamint az alapvető javak és szolgáltatások biztosításához szükséges közpénzek nagyobb mértékű előteremtésével.
iii) Szigorúbb vállalati adatszolgáltatási törvények, például kötelező, nyilvános országonkénti jelentéstétel a cégek nagyobb elszámoltathatóságának és átláthatóságának biztosítása érdekében, többek között a nyereségáramlások és az adók tekintetében.
iv) A társasági jog reformja annak érdekében, hogy a társasági döntéshozóknak a részvényesek érdekeinek előtérbe helyezésével szemben az összes érdekelt fél szempontjait teljes mértékben figyelembe kelljen venniük a döntéshozatal során.
A teljes tanulmány innen letölthető: Who Benefits from Undermining Breastfeeding? Exploring the Global Commercial Milk Formula Industry’s Generation and Distribution of Wealth and Income
