Zöld táplálás - tegyünk az éghajlatért a születéstől kezdve
Kulcsüzenetek
- A zöld táplálás megőrzi az anyák, a gyermekek és a Földanya egészségét a jelen és a jövő generációi számára.
A zöld táplálás elnevezés az optimális és fenntartható csecsemő és kisgyermek táplálási gyakorlatra utal, amely védi a csecsemők, kisgyermekek és anyák egészségét csakúgy, mint bolygónk, a Földanya biodiverzitását és környezetét a jelen és jövő generációi számára. - A globális éghajlatvédelmi intézkedések gyakran figyelmen kívül hagyják a szoptatást annak ellenére, hogy tény: a szoptatás a leginkább környezetbarát csecsemőtáplálási mód.
A szoptatás nulla hulladékkal, minimális üvegházhatású gáz termeléssel és elhanyagolható vízfelhasználással jár. Megújuló, természetes táplálékként az anyatej hozzájárul a helyi élelmiszer- és vízbiztonsághoz. - A szoptató anyák a mai napig az optimális táplálási gyakorlatot nehezítő, rendszerszintű akadályokba ütköznek.
Ezek közé tartozik a tápszercégek reklámtevékenysége, a nem támogató kórházi ellátás, az elégtelen anyasági szabadság, a kedvezőtlen munkahelyi körülmények és a megfizethető, képzett és elérhető szaksegítség hiánya. - A zöld táplálás hozzájárul a társadalmi igazságosság megteremtéséhez, illetve a szegénység csökkentéséhez, és védelmet nyújt a legkiszolgáltatottabb csecsemőknek és családjuknak.
A szoptatás egyenlő feltételeket teremt a különböző anyagi helyzetben lévő családok számára, továbbá mérsékli az egyenlőtlenségeket a hátrányos helyzetű háztartások és közösségek körében, amelyek leginkább ki vannak téve az éghajlatváltozás negatív hatásainak. A csecsemőtápszerek és a nagymértékben feldolgozott bébiételek magas költségei túlterhelhetik az alacsony és közepes jövedelmű háztartásokat. - Az anyatejhelyettesítők nagymértékben feldolgozott, drága ipari élelmiszerek, amelyekért „a föld fizet”.
A csecsemőtápszerek és gyermekitalok összetevőinek - mint például porított tehén- szója vagy rizstej, növényi olajok, cukrok és adalékanyagok - gyártása, feldolgozása és szállítása negatív hatással van a környezetre. Ennek eredményeként ezeknek a mesterséges élelmiszereknek a termelése hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásához, ami globális felmelegedést és éghajlatváltozást okoz. - Az ipari tejüzemek veszélyeztetik a biológiai sokféleséget, a tehéntartás közben elfolyó szennyvíz pedig a vízellátásunkat fenyegeti káros vegyi anyagokkal, többek között peszticidekkel fertőzve azt.
A nagymértékben feldolgozott bébi élelmiszerek gyártásakor ónt használnak a konzervdobozokhoz és műanyagot a palackok és cumik előállításához, amelyek a hulladéklerakókban végzik, tovább szennyezve a környezetet. A műanyagszennyezés már önmagában környezeti katasztrófa, amit az egyszer használatos cikkek fogyasztása súlyosbít. - A víz és az anyatej felbecsülhetetlen értékű erőforrások, amelyeket nem szabad a vállalati nyereségért eladni. „A víz az életért van és nem a profitért”.
A víz pótolhatatlan, éltető erő, azonban a források egyre szűkösebbek és egyre gyakoribb a vízhiány. Mindössze 1 kg poralakú anyatejhelyettesítő tápszer előállításához több mint 4700 liter vizet használnak fel. Olyan cégek, mint a Nestlé, a csecsemőtápszer és a palackozott víz értékesítéséből profitálnak, de mekkora árat fizet ezért a környezetünk és a gyermekeink egészsége? - A gyermekek egészségének mindig elsőbbséget kell élveznie az üzleti érdekkel szemben.
A csecsemőtáplálásról - az ipar által támogatott tanulmányok helyett - a legjobb, legobjektívebb, tudományos bizonyítékoknak kell a szülők és döntéshozók rendelkezésére állniuk. A nyilvánvaló érdekellentét miatt a tápszer és bébiétel iparnak nincs helye az egészségügyi szakmapolitikai tárgyalásokon, azon kívül, hogy felelősséggel tartoznak az ipari balesetek, illetve a termékeik tápanyag elégtelenség, baktérium vagy vegyi szennyeződés okozta káros hatásaiért. - A szoptatás biztonságos táplálékot nyújt a csecsemők és kisgyermekek számára vészhelyzetekben és az éghajlattal összefüggő katasztrófák idején.
A klímaváltozás következtében világszerte gyakoribbak a természeti csapások mint pl. az árvizek, aszályok, tüzek és élelmiszerhiány. Mindaddig, amíg az anyák megkapják a támogatást, a szoptatás marad a legjobb, legbiztonságosabb és leginkább környezetbarát csecsemőtáplálási mód a helyi és globális vészhelyzetek és katasztrófák idején. - Amikor erősítjük a zöld táplálási gyakorlatot azáltal, hogy védjük és támogatjuk az anyákat és a szoptatást, egyúttal védjük a levegőnket, vizünket és földünket.
A szoptatás része a biztonságos, helyreállító és méreg mentes körforgásos gazdaságnak, amely biológiai ciklusokon alapul, nem pedig a kitermelő iparon. A többi zöld prioritáshoz hasonlóan a jelenben folytatott szoptatás támogatás, a jövő nemzedékei számára is haszonnal jár.
Ezt a figyelem-felhívó dokumentumot Penny van Esterik és Alison Linnecar készítette Britta Boutry és Rebecca Norton közreműködésével. Mindannyian nagyon hasznosnak találtuk a szoptatási és klímavédelmi aktivistákkal folytatott rendszeres megbeszéléseket, mindamellett ezek az írások nem hivatalos kiadványok, amiket minden érdekelt fél átnézett és jóváhagyott. Ezeket kiindulópontnak szántuk, hogy más egyéneket és csoportokat arra ösztönözzünk, hogy a zöld táplálás koncepcióját beépítsék az éghajlatváltozással kapcsolatos folyamatban lévő érdekképviseleti munkájukba.
Kapcsolat : info@gifa.org
További részletek ezen az oldalon: https://www.gifa.org/international/green-feeding/
Forrás
Magyar változat: Dr. Kun Judit
Kép: Aurimas Mikalauskas, Flickr
További információ a témáról:
- Fentiek bővebb változata
- Az IBFAN környezetvédelemmel foglalkozó oldala
- IBFAN: Infant And Young Child Feeding – Health And Environmental Impacts
- The carbon footprint of infant milk formula
- No One Is Talking About The Environmental Impacts of The Baby Formula Industry
- Report on Carbon Footprints Due to Milk Formula: A study from selected countries of the Asia-Pacific region, 2015
- Karlsson JO et al: The carbon footprint of breastmilk substitutes in comparison with breastfeeding. J Clean Prod. 2019 Jun 10;222:436-445.