Az anyai hordozás megnyugtató hatása az utódra embernél és egereknél
Esposito G, Yoshida S, Ohnishi R, Tsuneoka Y, Rostagno Mdel C, Yokota S, Okabe S, Kamiya K, Hoshino M, Shimizu M, Venuti P, Kikusui T, Kato T, Kuroda KO. Infant calming responses during maternal carrying in humans and mice. Curr Biol. 2013 May 6;23(9):739-45.
Az emlősök utódai folyamatos szülői gondoskodást igényelnek a túléléshez és fejlődéshez. Ezért a kicsinyek arra törekednek, hogy fenntartsák az anyai közelséget, a szeparáció ellen pedig tiltakoznak hanggal és mozgással kommunikálva azt az anya felé. A csecsemőnek ez az aktív hozzájárulása éppen annyira nélkülözhetetlen az anya-csecsemő közötti kötődés megalapozásához, mint az anya gondoskodó magatartása.
Ebben a tanulmányban a kutatók videófelvételek és EKG segítségével valós időben követték nyomon az anyai hordozás akut hatását a csecsemőre, rögzítve mind a viselkedésbeli, mind az élettani változásokat. A humán csecsemők viselkedését, sírását és EKG-ját három különböző helyzetben vizsgálták: (1) kiságyban fekve, (2) úgy, hogy az anya ülve az ölében tartotta a babát és (3) hordozás közben, ami azt jelenti, hogy az anya felállt és folyamatosan sétált a kisbabával a karjában. A kezdeti kísérletekben a három helyzet különböző időtartamú és sorrendű kombinációit vizsgálták, és azt találták, hogy mind a sírás, mind a mozgás, mind a szívfrekvencia nőtt a kiságyban és csökkent a hordozás hatására. Az ölben tartás a kettő közötti (kiságy-horozás) értékeket mutatott.
Régóta ismert sok emlőskölyöknél az ún. "transzport válasz", ami azt jelenti, hogy amikor az anya szállítás céljából (szájával) megragadja a kölyköt, az felhúzza a lábait és mozdulatlan, kompakt csomaggá válik, ami megkönnyíti a szállítást. Ez a kutatás az első, ami rámutat azokra a feltűnő hasonlatosságokra, ami az embercsecsemők viselkedésében és élettani válaszában mutatkoznak a hordozás hatására: a csökkent mozgás, sírás és szívfrekvencia összerendezett jelenségére. Az egerek megfigyelésénél azt látjuk, hogy az anyai érintés és a testhelyzet érzékelése egyaránt szükséges a hordozás kiváltotta megnyugtató hatáshoz. Ez összhangban van az embercsecsemőkön végzett megfigyelésekkel, amelyek szerint az anyai érintés és a ritmikus ringatás (vesztibuláris-proproioceptív ingerlés) megnyugtató hatású a csecsemőkre. Ugyanakkor a tanulmányokból az derül ki, hogy a séta/járás sokkal hatékonyabb a csecsemők megnyugtatásában, mint a mechanikus ringatás. Sőt, minél gyorsabb a járás, annál inkább.
Mindebből a kutatók azt a következtetést vonták le, hogy a hordozás megnyugtató hatásának a titka valószínűleg abban rejlik, hogy annak célja az, hogy a csecsemő mozdulatlan, csendes viselkedése megkönnyítse a menekülést vészhelyzetben. Ezenfelül elősegíti az anya és a csecsemő kötődését is. Ez a válasz egyébként már a magzatnál megfigyelhető, aki sokkal aktívabb akkor, amikor az anya pihen.
A teljes cikk elolvasható a Current Biology folyóirat oldalán: Infant Calming Responses during Maternal Carrying in Humans and Mice
