A legkiszolgáltatottabb koraszülött babáknak van a legnagyobb szüksége a szülői gondoskodásra – így segít a kenguruzás a legelesettebb babákon

El tudod képzelni, hogy egy kisbaba, aki túl korán érkezik, akinek a súlya alig párszáz gramm, nem kerül inkubátorba? Hogy onnantól, hogy kibújik, el sem mozdul az édesanyja és az édesapja mellkasáról? Ha lélegeztetésre, szondára, infúzióra, vérvételre van szüksége, azt is ott kapja meg? Hogy még újraéleszteni sem kell máshol? El tudod hinni, hogy ez a kisbaba ettől egészségesebb felnőtt lesz? Jobb, ha igen, mert ez az úgynevezett „kenguruzás”, aminek ma van a világnapja, és ami a szakemberek, valamint az eddigi tapasztalatok szerint is a koraszülött-ellátás jövője.
Kőrizs Kata írása

Bölcsődei beszoktatás 5 szelíd lépésben

Mitől érzi jól magát egy gyermek a bölcsődében? Mi a szerepe a kötődésnek a gyermek bölcsődei beszoktatásában? Van-e olyan beszoktatási terv, amely bizonyítottan megkönnyíti ezt az időszakot? Mi ad biztonságot a szülő és a gyermek számára?

Az elválás

Minden szülő azt szeretné, hogy gyermeke sírás nélkül szokjon be és örömmel járjon az intézménybe. Az ovis és bölcsis időszak kezdetén a meghatározó és legtöbb szorongást okozó pillanat az elválás pillanata szokott lenni.

Gondoskodás az újszülöttről a szülés után

Rooming in, vagy szeparáció?

(szakirodalmi áttekintés)

Évekkel ezelőtt, amikor a szülés, születés folyamata az otthonokból, szülőotthonokból a kórházak és klinikák kezébe hatáskörébe került, a legtöbb újszülöttet szeparálták édesanyjától. Az anya egy kórterembe került, gyermekét pedig egy tőle távolabb eső szobában a szakszemélyzet látta el. Órák teltek el az első találkozásig, a találkozók időtartama pedig többnyire az etetésre korlátozódott. Komoly meggyőződés volt akkoriban, hogy mindenki érdekét szolgálják ezek a lépések: az anya mihamarabbi felépülését illetve a csecsemő biztonságát, jóllétét egyaránt.

Hogyan formálja a kultúra a fejlődő agyat és az emberiség jövőjét

James W. Prescott: How Culture Shapes the Developing Brain and the Future of Humanity c. cikkének magyar nyelvű összefoglalója.

Kifejezésre juttatott szeretet nélkül nincs béke.
Integrált testi gyönyörérzés nélkül nem valósulhatnak meg az olyan morális viselkedésformák mint a béke, harmónia és emberi egyenlőség.

A cikk arra keresi a választ, hogy az erőszakos emberi viselkedés oka és eredete miben rejlik, és van-e eszközünk társadalmi szinten változást elősegíteni. A választ a fejlődő gyermeket ért környezeti hatásokban, elsősorban az anyával megélt érzelmi kötődés sérülésében találja meg, a kiutat pedig az anya-csecsemő kötődés zavartalanságának egyéni és társadalmi szinten való támogatásában látja.

Mindentudó kisbabád, mindentudó magzatod

A korai kötődés kezdete és kontinuitása.
Háttértanulmány "Az élet: ajándék" című konferencián elhangzott előadáshoz

Andrek Andrea
Kapocs 2012(55):4. pp 22-33

Minden kornak és kultúrának van elképzelése az élet kezdetéről, a fogantatásról, méhen belüli fejlődésről, a magzat és újszülött képességeiről, valamint e korai életszakasz történéseinek rövid és hosszú távú hatásáról a későbbi testi, lelki, szellemi fejlődés tekintetében. Ezek gyakran igen különbözőek, akár egymással ellentétesek.

A magzati fejlődés és a méhen belüli élet tudományos kutatására általában jellemző az „objektív” eredményekre való törekvés. Ez a megközelítés azonban kevéssé tükrözi a valóságot, hiszen a várandós anyák kulturális, szociális, ökonómiai és társadalmi helyzete nagyon különböző: a várandósság az anya és gyermeke között zajló aktív, személyes dialógus, amelynek további fontos szereplője az anyát körülvevő pszichoszociális környezet.
Az anya és magzata között zajló „párbeszéd” emocionális, viselkedéses és pszicho-neuro-immunológiai szinteken is zajlik. Az anyaméh tehát az ember első ökológiai környezete.