Szoptasson-e a dohányzó anya?

Közismert, hogy a dohányzás számos egészségügyi kockázattal jár az anya, a magzat és a megszületett gyermek egészségére nézve. Addiktív természeténél fogva azonban a dohányzásról nem könnyű leszokni, és azoknak, akik megpróbálják, csak kis százaléka jár sikerrel. A várandósság általában elég erős motiváció a nők számára, hogy leszokjanak a dohányzásról, sokan azonban nem képesek lemondani a cigarettáról, és vannak, akik újra kezdik a dohányzást a gyermek megszületése után.

Long-term effects of breastfeeding - A systematic review

Breastfeeding has well-established short-term benefits, particularly the reduction of morbidity and mortality due to infectious diseases in childhood. A pooled analysis of studies carried out in middle/ low income countries showed that breastfeeding substantially lowers the risk of death from infectious diseases in the first two years of life.

Based on data from the United Kingdom Millennium Cohort, Quigley et al estimated that optimal breastfeeding practices could prevent a substantial proportion of hospital admissions due to diarrhea and lower respiratory tract infection. A systematic review by Kramer et al confirmed that exclusive breastfeeding in the first 6 months decreases morbidity from gastrointestinal and allergic diseases, without any negative effects on growth. Given such evidence, it has been recommended that in the first six months of life, every child should be exclusively breastfed, with partial breastfeeding continued until two years of age.

Hangulati betegségek és azok kezelése a terhesség alatt és a szülés után – áttekintés

Félegyházy Zsolt és Mats Adler
Neuropsychopharmacol Hung. 2013 Mar;15(1):40-8.

Abstract

A hangulati betegségek terhességgel összefüggő kezelése, gondozása még mindig nem kap elég figyelmet és hangsúlyt. Mindemellett továbbra is sok a téves vagy félinformáció, esetenként a teljes tudatlanság ebben a témában, és a szakmák (pszichiátria- szülészet-nőgyógyászat) képviselői, művelői is gyakran ellentmondásos információkkal látják el a betegeket, vagy sokszor egymásra mutogatnak az információ átadásával kapcsolatban, sok esetben a témában való hiányos ismeretek miatt. Azonban gyűlnek az olyan információk és adatok, amelyekből már konkrét következtetéseket lehet levonni, és ezekre alapozva adekvát és hiteles tájékoztatást lehet adni a terhes nőnek vagy a családtervezés előtt álló párnak. Összefoglalásunk ebben kíván segítséget nyújtani, felhasználva a legújabb adatokat.

Szakirodalmi összefoglaló és javaslat a glutén szoptatott csecsemők étrendjébe történő bevezetésével kapcsolatban

Háttér

Az elmúlt hónapokban az egészségügyi dolgozók (gyermekorvosok, védőnők) körében elter­jedt az a nézet, hogy a gluténtartalmú élelmiszereket 4 hónapos korban be kell vezetni a csecsemők étrendjébe, mert a glutén későbbi bevezetése fokozza a cöliákia kialakulásának kockázatát. Ez a javaslat a kutatási eredmények félreértelmezésén alapul, ellentmond az Egészségügyi Világszervezet és az európai egészségügyi szervezetek ajánlásának, és – a szilárd táplálékok túl korai bevezetése miatt – egészségügyi kockázatokat hordoz mind a szoptató anyákra, mind a szoptatott csecsemőkre nézve.

Az UNICEF UK Bababarát Kezdeményezés állásfoglalása a hormonoknak a szoptatási képességre és a gyermek egészségére gyakorolt hatásáról készült tanulmánnyal kapcsolatban

Számos napilap tudósított a napokban arról a norvég tanulmányról, amely összefüggést talált a várandósság alatti magasabb férfihormon szint és a szoptatási képesség között. A szerzők eredményeikből azt a következtetést vonták le, hogy az anyák szoptatási képessége kizárólag a hormonszintektől függ. Állításuk szerint ugyanezek a hormonszintek a felelősek a szoptatott és a tápszerrel táplált gyermekek egészségi állapotának különbségéért is. Ennek a kis esetszámú kutatásnak az eredményei további vizsgálatot igényelnek. Mindamellett az eredmények nem magyarázzák a szoptatási arányok különböző országokban tapasztalt óriási eltéréseit, és azt, hogy egyes országokban az anyák 99%-a sikeresen szoptatja gyermekét. A szerzők állításai ellentmondásban vannak azzal az igen nagyszámú bizonyítékkal is, amely szerint a szoptatási arányok növelhetők egy sor olyan beavatkozással, ami a szoptató anyák támogatását javítja.

The Risks of Not Breastfeeding for Mothers and Infants

Alison Stuebe, MD, MSc
Rev Obstet Gynecol. 2009 Fall; 2(4): 222–231.

Abstract

Health outcomes in developed countries differ substantially for mothers and infants who formula feed compared with those who breastfeed. For infants, not being breastfed is associated with an increased incidence of infectious morbidity, as well as elevated risks of childhood obesity, type 1 and type 2 diabetes, leukemia, and sudden infant death syndrome.

A korai táplálkozás hatása a csecsemő-és gyermekkori atópiás megbetegedések kialakulására

Az anyai diéta, a szoptatás, a hidrolizált tápszerek, és a kiegészítő táplálékok bevezetése időpontjának szerepe

Effects of Early Nutritional Interventions on the Development of Atopic Disease in Infants and Children: The Role of Maternal Dietary Restriction, Breastfeeding, Timing of Introduction of Complementary Foods, and Hydrolyzed Formulas

Frank R. Greer, MD, Scott H. Sicherer, MD, A. Wesley Burks, MD and the Committee on Nutrition and Section on Allergy and Immunology

http://pediatrics.aappublications.org/cgi/content/full/121/1/183

Bevezetés

Az elmúlt néhány évtizedben drasztikusan megnőtt az atópiás betegségek előfordulása. A 4 év alatti gyermekek körében az aszthma előfordulása 160%-kal nőtt, az atópiás dermatitisz pedig 2-3-szorosára.1 Az elmúlt évtizedben a földimogyoró allergiások száma megduplázódott. (USA)2 Emiatt az allergia egyre növekvő problémaként jelentkezik.

Felismerték, hogy a korai gyermekkori történések, mint például a táplálkozás, valószínűleg fontossággal bírnak a későbbi gyermekkori illetve felnőttkori betegségek kialakulása szempontjából. Ez a klinikai beszámoló áttekinti a várandósság és szoptatás alatti illetve az első életév során kínálkozó táplálkozási lehetőségeket, amelyek hatással lehetnek az atópiás betegségek kialakulására. Bár az atópiás betegségeknek nyilvánvaló genetikai alapjuk van, a környezeti tényezők, mint például a korai csecsemőtáplálás jelentős hatással lehetnek a kialakulásukra, és ilyen módon lehetőséget kínálnak a betegség fellépésének elkerülésére vagy késleltetésére.

Ez a jelentés az Amerika Gyermekgyógyászati Akadémia (AAP) korábbi, a hypoallergén tápszerek használatáról szóló állásfoglalásának3 helyébe lép, amely ideiglenes javaslatokat tartalmazott arra vonatkozóan is, hogy milyen táplálkozási irányelveket érdemes követni az atópiás betegségek megelőzésére.

Inside the Lactating Breast: The Latest Anatomy Research

Geddes DT.
J Midwifery Womens Health. 2007 Nov-Dec;52(6):556-63.

Abstract

Although it is well recognized that a thorough understanding of the anatomy of an organ is essential to enable assessment of any abnormalities in that organ, there has been little investigation of the anatomy of the normal lactating breast since Sir Astley Cooper performed detailed dissections of the anatomy of the breast more than 160 years ago. Many mothers recognize that breast milk provides the ultimate nutrition and protection for the infant; however, a significant proportion of women experience difficulties breastfeeding, some of which lead to weaning the infant.