Szülés

Sokat tudunk a szülés mikéntjéről, folyamatáról. Ismerjük a szakaszait, tudjuk, mik azok a jelek, amik a baba világrajövetelét jelzik. A szülés fiziológiája minden szakember és nő előtt ismert. De mi történik ilyenkor a leendő anya lelkében? Számít-e ez egyáltalán a szülés kimenetelének szempontjából? Vajon fontos, hogy a nő biztonságban érezze magát? Számít a környezet, az őt körülvevő emberek viselkedése?

Ami nélkül nem megy: együttlét és támogató környezet

Mindez azt jelenti, hogy számos élettani, a szoptatást befolyásoló folyamat optimális alakulásához két alapfeltételnek kell teljesülnie a kezdeti időszakban. Az első, hogy a szülést követően mindvégig (éjjel és nappal is) együtt lehessen anya és gyermeke, a másik pedig, hogy ehhez emberi és szakmai támogatást kapjanak. Ez utóbbi lenne hivatott pótolni azt az évezredeken át meglévő, mára azonban elveszett ‘ellátást’, amit az idősebb asszonyok gondoskodó, körülölelő és tapasztalatokkal teli jelenléte adott a szülő nőnek és családjának.

A szülés mint életünk legnagyobb határátlépése, anyává válásunk és a kisbabánkkal való találkozás kiemelkedő állomása mindenki számára központi kérdés. Éppen ezért a legtöbb kismama erre készül a legintenzívebben a várandósság utolsó szakaszában. Részben ez is az oka annak, hogy a szülést követő időszakra, a babagondozás és a táplálás kérdéseire gyakran kevesebb figyelem jut a szülés előtt. Pedig érdemes készülni, hiszen a szülést követő napokban és az első hetekben még számos hatalmas átalakulás zajlik a babában és az anyában is, amiknek nagy része a tápláláshoz is kapcsolódik.

A Spiritusz különkiadás-sorozatának záró epizódjában – a várandósság és a szülés lélektani folyamatai után – a korai kötődés pszichés vonatkozásairól beszélget Németh Szilvia Dr. Varga Katalin pszichológussal, az ELTE tanszékvezető tanárával, a perinatális szaktanácsadó képzés alapítójával, aki a természetes szülés egyik hazai élharcosa.

A Spiritusz podcast különkiadásának első epizódjában Dr. Andrek Andrea pszichológussal, a Magyar Pre- és Perinatális Pszichológiai és Orvostudományi Társaság alelnökével Németh Szilvia beszélget testbe ágyazott emlékekről, transzgenerációs kérdésekről, a vetélés traumájáról és a feldolgozás fontosságáról, emellett az anya/apa-magzat kommunikáció jelentőségéről is szó esik.

Önmagában a császármetszés ténye nem csökkenti annak az esélyét, hogy jól menjen a szoptatás. A nehézségeket elsősorban a szakszerű segítség hiánya, és az elavult kórházi protokoll okozza.

Teljesen mindegy, hogy kisbabád természetes úton, tervezett vagy sürgősségi császármetszéssel érkezett a világra, önmagában a születés módja általában nem befolyásolja azt, hogy mennyire lesz sikeres a szoptatás. Meglepődtél?

Van-e matematikai esélye annak, hogy 2021-ben egy nő Magyarországon beavatkozásmentesen szüljön kórházban? Van, de legfeljebb 3 százalék körüli. Pusztán ennyinek is elégnek kellene lennie ahhoz, hogy komolyan elgondolkodjunk a szülészeti helyzet tarthatatlanságáról. A problémák feltárása során a K-Monitor és az EMMA Egyesület közösen kidolgozott javaslatait szemlézzük. Varga Katalin írását a Reformok a szülészetben című cikksorozatunk újabb részeként közöljük.

Abban egyre inkább biztosak vagyunk, hogy a szülőség egyáltalán nem ösztönös, hanem tanult készség. De azt azért nem gondoljuk, hogy a természet mindenféle segítség nélkül dobja mélyvízbe a szülőket. Szerencsére van némi felkészülés: az agyunk működése és struktúrája is megváltozik kissé.