A köldökzsinór késleltetett elvágása erősíti a gyermekek fejlődését

A pozitív hatás a finom motoros képességben, különösen a fiúkban nyilvánvaló

A köldökzsinór késleltetett lefogása némileg jobb finom motoros és szociális képességgel jár együtt a fiatal gyermekekben, egy kis esetszámú, randomizált, kontrollált svéd kísérlet eredménye szerint.

A késleltetett köldökzsinór lefogás (CC) javította a korrigált átlageltérést az "Életkor és lépcsők kérdőívben" (Ages and Stages Questionnaire, ASQ) mind a finom motoros (korrigált átlagos különbség adjusted mean difference AMD: 2.1, CI 0.2-4.0), mind a személyi-szociális területeken (AMD 2.8, 95% CI 0.8-4.7), összehasonlítva a korai köldökzsinór lefogásban részesült gyerekek csoportjával - írta le Ola Andersson, MD, PhD, és munkatársai az Uppsalai Egyetem Gyermekek és Nők Egészségügyi Központjából.

Nyelvfék bemetszése a szoptatási nehézségek megoldása céljából: prospektív, követéses vizsgálat

Shaul D et al: Lingual Frenotomy for Breastfeeding Difficulties: A Prospective Follow-Up Study. Breastfeeding Medicine. July/August 2014, 9(6): 286-289. cikk magyar nyelvű összefoglalója.

Bevezetés: Gyakran fordul elő olyan szoptatási nehézség baba-mama páros esetében, mely a lenőtt nyelvnek (ankyloglossiának) tulajdonítható. A probléma megoldása a nyelvfék felmetszése. Ennek a beavatkozásnak a hosszú távú következményeit eddig csak egyetlen tanulmány értékelte, egy 3 hónapos után követési periódusban.

A késői köldökellátás hatása az idegrendszeri fejlődésre 4 éves korban: randomizált klinikai vizsgálat

Andersson O et al: Effect of Delayed Cord Clamping on Neurodevelopment at 4 Years of Age: A Randomized Clinical Trial. JAMA Pediatr. 2015 Jul;169(7):631-8. cikk magyar nyelvű összefoglalója.

A köldökzsinór késleltetett lefogása némileg jobb finom motoros és szociális képességgel jár együtt a fiatal gyermekekben, egy kis esetszámú, randomizált, kontrollált svéd kísérlet eredménye szerint. A pozitív hatás a finom motoros képességben, különösen a fiúkban nyilvánvaló.

A veleszületett ferdenyakúságban (kongenitális tortikollisz) szenvedő csecsemők szoptatása - bepillantás a gyakorlatba

Genna CW: Breastfeeding infants with congenital torticollis. J Hum Lact. 2015 May;31(2):216-20. cikk magyar nyelvű összefoglalója

Congenitalis torticollis: a dongaláb és a csípőficam után a harmadik leggyakoribb veleszületett rendellenesség. Kialakulásának pontos oka nem ismert, de az esetek többségében feltételezhető a méhen belüli kényszertartás szerepe vagy a szülőcsatornán történő áthaladáskor szerzett izomsérülés. Eszerint az érintett helyen az izomban vérömleny keletkezik, amely felszívódása során összehúzza, s így megrövidíti az érintett izmot. Ez az eltérés mogyorónyi vagy nagyobb csomó formájában tapintható is a nyakon. A szokatlan, aszimmetrikus fejtartás mellett előfordulhat a koponya és az arc aszimmetriája is, illetve társulhat hozzá csípőficam is. Ritkán előfordul, hogy csigolya fejlődési rendellenesség okozza a ferde fejtartást. Nálunk elsősorban fektetést javasolnak a probléma orvoslására: eszerint a kisbabát úgy kell letenni az ágyába, hogy akkor, ha szeretné a külvilág ingereit látni, figyelemmel kísérni, kénytelen legyen a kevésbé preferált irányba fordítani a fejét. Ha az elváltozás egy-két éves korban is fennáll, műtéti megoldás is elképzelhető. A pontos diagnózisban sokat segíthet egy CT vagy MRI vizsgálat - különösen olyankor, ha a látott elváltozás oka nem egyértelmű, és szeretnénk a lehetséges súlyosabb problémákat kizárni. A gyakorlatban nagyon ritka, hogy a torticollis szoptatásra, illetve a csecsemő szopási magatartására gyakorolt hatása az orvos vagy védőnő látóterébe kerülne, bár a táplálási nehézség gyakori. A következő szakcikk azonban éppen ezzel az aspektussal foglalkozik részletesen.

Ki kapja a D-vitamin kiegészítést szoptatás esetén – az édesanya vagy a csecsemő?

Hollis BWet al: Maternal Versus Infant Vitamin D Supplementation During Lactation: A Randomized Controlled Trial. Pediatrics. 2015 Oct;136(4):625-34. cikk magyar nyelvű összefoglalója.

Az anyatej átlagos D-vitamin szintje (5-80 NE/l) nem fedezi a babák számára elegendő D-vitamin mennyiséget, ezért az általánosan elterjedt javaslat, hogy a csecsemők kapjanak napi 400 NE D-vitamint. Jellemzően a babák D-vitamin pótlása nem valósul meg (compliance az USA-ban: 2-19%), ezért arra irányul a kutatás, hogy megvizsgálja: az anya megnövelt D-vitamin fogyasztása növeli-e az anyatejen át a baba D-vitamin szintjét. A D-vitamin átjut az anyatejbe az anya véréből, korábbi tanulmány már kimutatta, hogy minden 1000 NE D-vitamin, amit az anya fogyaszt, 80 NE/l D-vitamin növekedést jelent az anyatejben.

Ritka széklet kizárólag szoptatott csecsemőknél

Courdent M: Infrequent stools in exclusively breastfed infants. Breastfeed Med. 2014 Nov;9(9):442-5. cikk magyar nyelvű összefoglalója

A francia kutatás azért készült, mert jelenleg nincs egy egységes álláspont abban a vonatkozásban, hogy mi tekinthető normális mennyiségű székletnek kizárólag szoptatott csecsemők esetén. Kevés adat áll rendelkezésre azzal kapcsolatban, hogy milyen gyakori és milyen lefolyású a ritka széklet jelenség. A definíciók is gyakran zavarosak (’constipation’, ’intestinal pseudo-obtruction’,’ infrequent bowel movement’ – ’szorulás’, ’álobstrukció a belekben’, ritka széklet’.)

Az újszülött első órája

Svéd kutatók 28 újszülött életének első óráiról készült videofelvételek segítségével elemezték az újszülöttek viselkedését. A kutatók megfigyelték, hogy amikor az újszülötteket megszületésük után azonnal bőr-bőr kontaktusba helyezik az édesanyjukkal, jellegzetes viselkedésmintát mutatnak. Az egyes újszülöttek esetében kimutatható kisebb-nagyobb eltérések ellenére világosan elkülöníthető 9 fázis, amelyeken a háborítatlan bőrkontaktus során a frissen született kisbabák végigmennek. Ezt a viselkedést egy, az újszülött agytörzsébe írt „program” szabályozza. Ha a születése után az újszülött a helyére – azaz édesanyja testére – kerül, és nem zavarják, akkor ennek a programnak lehetősége van, hogy betöltse funkcióját: biztosítsa a lehető legjobb életkezdetet.

A csecsemőkori kólika probiotikumokkal történő kezelése nem hatékonyabb, mint a placebo

A British Medical Journal-ben nemrég megjelent tanulmány az eddig elvégzett legnagyobb esetszámú, randomizált, kettső vak, placebo-kontrollált vizsgálat. Az eredmények szerint a Lactobacillus reuteri probiotikummal történő kezelés nem csökkentette jobban a kólikás csecsemők sírását és a nyűgösségét, mint a placebo.