Tudományos eredmények

Svéd kutatók 28 újszülött életének első óráiról készült videofelvételek segítségével elemezték az újszülöttek viselkedését. A kutatók megfigyelték, hogy amikor az újszülötteket megszületésük után azonnal bőr-bőr kontaktusba helyezik az édesanyjukkal, jellegzetes viselkedésmintát mutatnak. Az egyes újszülöttek esetében kimutatható kisebb-nagyobb eltérések ellenére világosan elkülöníthető 9 fázis, amelyeken a háborítatlan bőrkontaktus során a frissen született kisbabák végigmennek. Ezt a viselkedést egy, az újszülött agytörzsébe írt „program” szabályozza. Ha a születése után az újszülött a helyére – azaz édesanyja testére – kerül, és nem zavarják, akkor ennek a programnak lehetősége van, hogy betöltse funkcióját: biztosítsa a lehető legjobb életkezdetet.

A British Medical Journal-ben nemrég megjelent tanulmány az eddig elvégzett legnagyobb esetszámú, randomizált, kettső vak, placebo-kontrollált vizsgálat. Az eredmények szerint a Lactobacillus reuteri probiotikummal történő kezelés nem csökkentette jobban a kólikás csecsemők sírását és a nyűgösségét, mint a placebo.

Dr. Kazai Anita

A fenntartó azathioprin-terápiában részesülő anyák és csecsemőik egészsége szempontjából is hasznos a szoptatás, nem nő a fertőzéses és tumoros megbetegedések kockázata a gyermekek között.

A gyulladásos bélbetegség (IBD) gyakran manifesztálódik fogamzó korú nőkben. A fogamzás vagy a terhesség alatti aktív betegség növeli a spontán abortusz, a halvaszületés, a koraszülés, az alacsony születési súly és a fejlődési rendellenességek kockázatát. Mindez azt igazolja, hogy nagyon fontos a klinikai remisszió elérése a fogamzás előtti időszakban és hatékony fenntartó kezelés alkalmazása a terhesség során. Az azathioprint (AZA) és metabolitját, a 6-merkaptopurint (6-MP) az IBD-betegek széles körében alkalmazzák fenntartó terápiaként, és napjainkban már a terhesség során is ajánlják folyamatos használatukat. Mindazonáltal, kevés adattal rendelkezünk a szoptatás alatti anyai immunszuppresszív terápia csecsemőre gyakorolt hatásával kapcsolatban, ezért a téma a klinikai gyakorlatban kiterjedt vita tárgya. Az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerbiztonsági Felügyelet (FDA) azt javasolja, hogy a szoptatás során az IBD-s édesanyák annak tumorkialakulást elősegítő hatása miatt ne fogyasszanak AZA-t. A másik ok, ami miatt az AZA-szedő nőket általában lebeszélik a szoptatásról, az a feltételezés, hogy a szer növelheti az újszülöttek fertőzésre való hajlamát. Azonban az Európai Crohn és Colitis Szövetség (European Crohn's, Colitis Organisation, ECCO) bizonyíték alapú konszenzusa javasolja a szoptatást fenntartó AZA-terápia esetén, mivel az anyatejben csak nagyon kis mennyiségű AZA és 6-MP jelenik meg. A jelen összefoglalóban ismertetett tanulmány (Long-term follow-up of babies exposed to azathioprine in utero and via breastfeeding, Sieglinde Angelberger és munkatársai, Journal of Crohn's and Colitis (2011) 5, 95–100, doi:10.1016/j.crohns.2010.10.005) arra vállalkozott, hogy megállapítsa: növeli-e a fertőzések kockázatát a gyermekben, ha az IBD-s anya a szoptatás során fenntartó AZA-terápiában részesül.

Breastfeeding has well-established short-term benefits, particularly the reduction of morbidity and mortality due to infectious diseases in childhood. A pooled analysis of studies carried out in middle/ low income countries showed that breastfeeding substantially lowers the risk of death from infectious diseases in the first two years of life.

Based on data from the United Kingdom Millennium Cohort, Quigley et al estimated that optimal breastfeeding practices could prevent a substantial proportion of hospital admissions due to diarrhea and lower respiratory tract infection. A systematic review by Kramer et al confirmed that exclusive breastfeeding in the first 6 months decreases morbidity from gastrointestinal and allergic diseases, without any negative effects on growth. Given such evidence, it has been recommended that in the first six months of life, every child should be exclusively breastfed, with partial breastfeeding continued until two years of age.

Félegyházy Zsolt és Mats Adler
Neuropsychopharmacol Hung. 2013 Mar;15(1):40-8.

Abstract

A hangulati betegségek terhességgel összefüggő kezelése, gondozása még mindig nem kap elég figyelmet és hangsúlyt. Mindemellett továbbra is sok a téves vagy félinformáció, esetenként a teljes tudatlanság ebben a témában, és a szakmák (pszichiátria- szülészet-nőgyógyászat) képviselői, művelői is gyakran ellentmondásos információkkal látják el a betegeket, vagy sokszor egymásra mutogatnak az információ átadásával kapcsolatban, sok esetben a témában való hiányos ismeretek miatt. Azonban gyűlnek az olyan információk és adatok, amelyekből már konkrét következtetéseket lehet levonni, és ezekre alapozva adekvát és hiteles tájékoztatást lehet adni a terhes nőnek vagy a családtervezés előtt álló párnak. Összefoglalásunk ebben kíván segítséget nyújtani, felhasználva a legújabb adatokat.

Edmonton, Alberta – A Clinical and Experimental Allergy (Klinikai és Kísérleti Allergia) című nemzetközi folyóiratban megjelent, kanadai gyerekeken végzett vizsgálat szerint összefüggés van a gyorséttermi fogyasztás és az asztma között.

A kutatás szerint míg a szoptatás csökkenti a gyermekkori asztma kialakulásának esélyét, a rendszeres gyorsétterembe járás semmissé teszi ezt az előnyt.

NEW YORK (Reuters Health) Január 15. – Az extrém kis súlyú koraszülöttek kizárólag humán tej alapú táplálása csökkenti a nekrotizáló enterokolitisz előfordulását és súlyosságát a humán és tehéntejalapú kevert táplálással összehasonlítva – állítja egy új tanulmány.

„A nekrotizáló enterokolitisz 50%-kal, a sebészeti beavatkozást igénylő nekrotizáló enterokolitisz pedig majdnem 90%-kal kevesebbszer fordult elő a kizárólag humán tejjel táplált csecsemőknél a tehéntejalapú termékeket is kapó csecsemőkkel összehasonlítva” - írja a kutatócsoport a Journal of Pediatrics c. szakfolyóirat januári számában.

Az Obstetrics & Gynecology c. folyóirat 2010 januári számában megjelenő tanulmány szerint azok az asszonyok, akik nem szoptatták gyermekeiket, nagyobb eséllyel betegednek meg szív-érrendszeri betegségekben, mint szoptató társaik.

Az anyatej kulcsfontosságú a babák fejlődéséhez és egészségéhez, de hamarosan nélkülözhetetlen kutatási alap válhat belőle. Ausztrál kutatók kiderítették, hogy őssejtek vannak benne.