A korai táplálkozás hatása a csecsemő-és gyermekkori atópiás megbetegedések kialakulására

Az anyai diéta, a szoptatás, a hidrolizált tápszerek, és a kiegészítő táplálékok bevezetése időpontjának szerepe

Effects of Early Nutritional Interventions on the Development of Atopic Disease in Infants and Children: The Role of Maternal Dietary Restriction, Breastfeeding, Timing of Introduction of Complementary Foods, and Hydrolyzed Formulas

Frank R. Greer, MD, Scott H. Sicherer, MD, A. Wesley Burks, MD and the Committee on Nutrition and Section on Allergy and Immunology

http://pediatrics.aappublications.org/cgi/content/full/121/1/183

Bevezetés

Az elmúlt néhány évtizedben drasztikusan megnőtt az atópiás betegségek előfordulása. A 4 év alatti gyermekek körében az aszthma előfordulása 160%-kal nőtt, az atópiás dermatitisz pedig 2-3-szorosára.1 Az elmúlt évtizedben a földimogyoró allergiások száma megduplázódott. (USA)2 Emiatt az allergia egyre növekvő problémaként jelentkezik.

Felismerték, hogy a korai gyermekkori történések, mint például a táplálkozás, valószínűleg fontossággal bírnak a későbbi gyermekkori illetve felnőttkori betegségek kialakulása szempontjából. Ez a klinikai beszámoló áttekinti a várandósság és szoptatás alatti illetve az első életév során kínálkozó táplálkozási lehetőségeket, amelyek hatással lehetnek az atópiás betegségek kialakulására. Bár az atópiás betegségeknek nyilvánvaló genetikai alapjuk van, a környezeti tényezők, mint például a korai csecsemőtáplálás jelentős hatással lehetnek a kialakulásukra, és ilyen módon lehetőséget kínálnak a betegség fellépésének elkerülésére vagy késleltetésére.

Ez a jelentés az Amerika Gyermekgyógyászati Akadémia (AAP) korábbi, a hypoallergén tápszerek használatáról szóló állásfoglalásának3 helyébe lép, amely ideiglenes javaslatokat tartalmazott arra vonatkozóan is, hogy milyen táplálkozási irányelveket érdemes követni az atópiás betegségek megelőzésére.

Inside the Lactating Breast: The Latest Anatomy Research

Geddes DT.
J Midwifery Womens Health. 2007 Nov-Dec;52(6):556-63.

Abstract

Although it is well recognized that a thorough understanding of the anatomy of an organ is essential to enable assessment of any abnormalities in that organ, there has been little investigation of the anatomy of the normal lactating breast since Sir Astley Cooper performed detailed dissections of the anatomy of the breast more than 160 years ago. Many mothers recognize that breast milk provides the ultimate nutrition and protection for the infant; however, a significant proportion of women experience difficulties breastfeeding, some of which lead to weaning the infant.

Szülés közben alkalmazott epidurális fájdalomcsillapítás és szoptatás: prospektív kohorsz-vizsgálat

Intrapartum epidural analgesia and breastfeeding: a prospective cohort study
Siranda Torvaldsen, Christine L Roberts, Judy M Simpson, Jane F Thompson and David A Ellwood
International Breastfeeding Journal 2006, 1:24
)

Először csak az ismétlés kedvéért a definíció a vizsgálat típusával kapcsolatban a biostatisztikai szótár alapján. Külön felhívnám a figyelmet az aláhúzott részre, melynek a tanulmánnyal kapcsolatban is jelentősége van:

Szemben a preklinikai és a klinikai vizsgálatokkal, a megfigyeléses vizsgálatokat az jellemzi, hogy az adott helyzet, nem pedig a vizsgálatot végző szakemberek döntik el, hogy a vizsgálatban részt vevő személyek közül ki melyik csoportba kerüljön, hiszen a csoportok legtöbbször adottak (például: az egyik csoport dohányzókból áll, a másik pedig nemdohányzókból). A megfigyeléses vizsgálatok legtöbbször potenciálisan káros hatásokat vizsgálnak. Ez a tény azonban jelentősen megnehezíti a valódi összefüggések kimutatását. A megfigyeléses vizsgálatok egyik típusa a kohorsz-vizsgálat, amelyben egy betegség kialakulásában feltehetően szerepet játszó kockázati tényezők hatását úgy értékelik, hogy a vizsgálat elején az adott betegségben akkor még nem szenvedő résztvevőket a kockázati tényezők fennállása alapján csoportokba (kohorszokba) sorolják, majd hosszabb ideig tartó követés során az egyes csoportokban megfigyelik a betegség incidenciáját. A csoportok között az incidenciában mutatkozó különbség amellett szól, hogy a vizsgált tényező(k) valóban kockázatot - bizonyos esetekben esetleg védelmet - jelentenek. A kohorsz-vizsgálat az előre tervezett vizsgálatok (prospective study) közé tartozik, mivel a vizsgálati terv elkészítése megelőzi az adatgyűjtést.

Human Milk and Lactation

Carol L Wagner, Eric M Graham, William W Hope
Medscape Emedicine, 2006 December

Breast milk is thought to be the best form of nutrition for neonates and infants. The properties of human milk facilitate the transition of life from in utero to ex utero. This dynamic fluid provides a diverse array of bioactive substances to the developing infant during critical periods of brain, immune, and gut development. The clinician must be familiar with how the mammary gland produces human milk and how its properties nourish and protect the breastfeeding infant.

Developmental Readiness of Normal Full Term Infants to Progress from Exclusive Breastfeeding to the Introduction of Complementary Foods

Introduction and Background

This review of the developmental readiness of normal full term infants to progress from exclusive breastfeeding to the introduction of complementary foods has been undertaken as a result of the international debate regarding the best age to introduce complementary (semi-solid and solid) foods into the diet of the breastfed human infant. Since 1979 the World Health Organization has recommended that normal full term infants should be exclusively breastfed for „four to six months.” Over the two decades since this recommendation was established further evidence regarding the benefits of breastmilk and breastfeeding has accumulated. In addition, there have been increasing reports suggesting an association between discontinuing exclusive breastfeeding prior to six months of age and an increase in infant morbidity and mortality. Throughout the world many professionals as well as a number of governments have concluded that there is sufficient evidence to recommend continuing exclusive breastfeeding for „about six months” Even within WHO, UNICEF and other international agencies, some documents continue to recommend exclusive breastfeeding for „four to six months” while others now use „about six months”. There is an urgent need to review this matter and determine whether or not there is sufficient scientific evidence to change in the global recommendation. WHO responded to this need and arranged for a review of the recent studies that relate duration of exclusive breastfeeding („four to six months versus six months”) to infant morbidity and mortality as well as growth and maternal health.