„És jó baba? Nem sír? Átalussza az éjszakát?” – ez a mosolygós nénik visszatérő kérdése az utcán, buszon, boltban, liftben, tulajdonképpen bárhol.
Sződy Judit pszichológus, szoptatási szaktanácsadó IBCLC írása
Eleve kérdés, hogy az a baba, aki sír és nem alussza át az éjszakát, rossz-e…? De inkább nézzük meg, mi lehet a babákkal kapcsolatos elvárások mögött.
Jó pár évtizeddel ezelőtt
Magyarország a mai nénik fiatalkorában az Anyák könyvét olvasta, az író Pikler Emmi pedig alapvetően remek, csecsemőotthonokra kidolgozott gyakorlatát ültette át családi viszonyok közé ebben a könyvben. Az eredmény mai szemmel legalábbis meglepő: korlátokat szab az egész családnak, beszabályozza, hogy hányszor nyúlhatunk naponta a csecsemőhöz, amikor a „gondozási feladatokat” végezzük, hányszor ehet a baba, hány fokban, hol kell aludnia, és így tovább. És, ha a család hajóját kemény és biztos kézzel kormányozzuk a könyv javaslatai alapján, akkor lesz a babából „jól tartott csecsemő”, aki nem tiltakozik, hanem szinte észrevétlenül belesimul az életbe.
Ez hová vezetett?
A cikk folytatása a HelloBaby oldalán olvasható.