5. Az ellenőrző rendszer

Ha biztosítani akarjuk a cselekvéstervezet sikerét, akkor végrehajtását szoros ellenőrző folyamatokkal kell végigkísérnünk. Hogy adataink összevethetőek legyenek, a szoptatási arányok felmérését általánosan elfogadott, egységesített adatgyűjtési módszerekkel kell végeznünk. A WHO javaslata szerint a következő szoptatási fogalmakat célszerű használnunk^21,22:

Kizárólagos (exclusive) szoptatás:

a csecsemő kizárólag anyatejet kap édesanyjától vagy szoptatós dajkájától szoptatás vagy lefejt anyatej formájában, semmi egyéb ételt vagy italt – a csepp- vagy szirupkiszerelésű vitamin-, ásványi anyag- vagy gyógyszerkészítmények kivételével.

Folyadékkiegészítéses (predominant) szoptatás:

a csecsemő elsődleges tápláléka az anyatej. Emellett azonban a csecsemő kap vizet vagy vízalapú italokat is; szájon át adható rehidratációs készítményt; vitaminok, ásványi anyagok és orvosságok csepp- vagy szirupkiszerelésű formáit; esetleg rituális italokat (kis mennyiségben). A gyümölcslé és a cukrozott teák kivételével semmilyen folyékony ételnemű nem megengedett ebben a fogalomban ^q .

Kevert táplálás (complementary breastfeeding):

a csecsemő az anyatej mellett szilárd (vagy félig-szilárd) táplálékot is kap.

Nincs szoptatás:

a csecsemő nem kap anyatejet.

A táplálás fenti kategóriáihoz különböző életkorú gyermekekről lehet adatokat gyűjteni. Lehet például adatokat gyűjteni 48 órával a szülés után (a visszaidézendő időszak: a szülés óta eltelt idő), akár kórházban, akár otthon szült az anya, majd a gyermek 3, 6 és 12 hónapos kora körül (a visszaidézendő időszak: a megelőző 24 óra – a tapasztalatok szerint az anyák nehezen idézik vissza, hogy azelőtt, hosszabb távon pontosan mit is adtak a gyermeküknek).

Általánosan elfogadott tény, hogy ha a 24/48 órás visszaidéző módszert használjuk, a pillanatnyi szoptatási helyzetről beérkező adataink kevésbé lesznek pontosak, mint az intenzívebb módszerekkel (pl. hetenkénti felméréssel) és a szüléstől kezdődő folyamatos követéssel gyűjtött adatok. Az ellenőrzés szempontjából, azaz a folyamatos, átfogó szoptatási adatok gyűjtése szempontjából azonban a pillanatnyi szoptatási helyzetről beérkező adatok még mindig a legjobb kompromisszumot jelentik pontosság és feltételezés között. Ha kutatás céljára kell adatokat gyűjtenünk, akkor mindenképpen a folyamatos követéses módszer választandó.

Az is közismert tény, hogy a WHO szoptatási kategóriái nem engednek finom megkülönböztetéseket. A kiegészítő táplálásba sorolják például azt is, ha az anya csak elvétve ad tápszert a gyermekének, azaz lényegében szoptat, és azt is, ha az anya csak elvétve szoptat, azaz csaknem kizárólag tápszerrel eteti a gyermeket. Ráadásul a WHO „kiegészítő táplálás” fogalma nem tesz különbséget a tápszeres és a tápszer nélküli kiegészítő táplálás között. Az ellenőrző rendszerek, vagy még gyakrabban a műveletkutatás, amely a csecsemőtáplálás különböző mintáit próbálja alaposabban felderíteni, bővíthetik új kategóriákkal a WHO fogalomrendszerét, ha a bevezetett kategóriákat egyébként is használják nemzetközi összehasonlítások készítésekor.

Az adatgyűjtés kiterjedhet az egész lakosságra, azaz beépülhet a létező országos vagy regionális anya- és gyermekegészségügyi és –jóléti ellenőrző rendszerekbe. Az így nyert adatok értelmezésekor/felhasználásakor kulcsfontosságú a pontosság (lásd a fenti bekezdést), az adatsorok viszonylagos teljessége és a gyors közzététel. Az adatgyűjtés történhet lakossági reprezentatív mintán készült felmérés útján is, ahol a felméréseket rendszeres időközönként ismételni kell. Ezekben az esetekben a minta mindenképpen legyen reprezentatív a célcsoportra nézve, méretét pedig úgy kell megállapítani, hogy a különböző csoportokkal és különböző időpontokban végzett felmérések adatai összevethetőek legyenek – ha ez a tervezett tágabb felmérés célja.

Az Európai Közösség egészségügyi mutatói listájának legutóbbi változatában (2004 februárjában)^r a következők szerepelnek:

• szoptatás és kizárólagos szoptatás a szülést követő 48 órán belül
• szoptatás és kizárólagos szoptatás a csecsemő 3 és 6 hónapos korában
• szoptatás 12 hónapos korban

Ez a lista összhangban áll a többi EU-projekttel is (A születés körüli, a Gyermek- és a Közegészségügyi Táplálkozási Projekttel). A lista szóhasználata azonban még nem elegendő egységesített fogalmak és adatgyűjtési módszerek létrehozásához. Még tovább kell dolgozni azon, hogy egyetértés jöjjön létre, és azt gyakorlati lépések is kövessék.

Az egészségügyi és szociális szolgáltatásoknak, valamint az irányelvek, törvények és kódexek megvalósításának ellenőrzése és értékelése szintén kapjon komoly hangsúlyt a cselekvéstervezetben. A napi gyakorlatok ellenőrzésének fogalmait a helyi körülmények és cselekvéstervezetek határozzák meg. Az azonban hasznos, ha legalább néhány egyetemes fogalmat is használnak ezek a felmérések – pl. azokat, amelyeket a WHO és az UNICEF a bababarát-rendszerre fejlesztett ki -, hogy az országon belül és az országok között valamennyire összevethetőek legyenek az eredmények. Az egészségügyi szolgáltatások minősítési rendszereibe és az országos irányelvek megvalósítását ellenőrző intézkedésekbe célszerű beiktatni néhány szoptatási gyakorlati normát és teljesítményjelzőt is.