A tejalapú tápszerek kereskedelmi forgalmának globális trendjei: példátlan csecsemő- és kisgyermek táplálási változások vannak folyamatban?

A szoptatás jelentősége

A szoptatás alapvető fontosságú a csecsemők egészsége és fejlődése, valamint az anyák egészsége szempontjából mind a fejlett, mind a fejlődő országokban. A szoptatás önmagában a leghatékonyabb eszköz az 5 év alatti gyermekek halálozásának megelőzésében. Az optimális növekedés és fejlődés elérésére az Egészségügyi Világszervezet azt javasolja, hogy a gyermekek kizárólag szopjanak életük első 6 hónapjában, majd pedig, megfelelő hozzátáplálás mellett, folytatódjék a szoptatás legalább 2 éves korig.

Bár néhány országban jelentős előrehaladás történt, globálisan alig emelkedett a kizárólagos szoptatás aránya: az 1995-ben mért 33%-ról, csupán 37%-ra (2014-es adat). Évente 823 000 két év alatti gyermek halálát lehetne megelőzni, ha sikerülne a szoptatást közel általánossá tenni a magas csecsemőhalálozással sújtott, alacsony és közepes jövedelmű országokban. Ez az érintett korosztály összes halálozásának 13,8%-a.

A szoptatás közel általános mértékben történő elterjedése az anyák számára világszerte évente 20 000 emlőrák-halál elkerülését jelentené.

A nem optimális csecsemő és kisgyermek táplálás azzal is jár, hogy növekednek az egészségügyi kiadások az anyák és gyermekek megnövekedett szükséglete miatt az orvosi ellátásra, illetve a következményes termelékenység csökkenés miatt. A számítások szerint ez a veszteség évente 302 milliárd USA dollárt, a világ bruttó nemzeti jövedelmének 0,49%-át teszi ki.

A szoptatás védelme

A WHO/UNICEF Csecsemő- és kisgyermek táplálási globális stratégiája arra kötelezi a tagállamokat, hogy vezessenek be a szoptatás védelmét, népszerűsítését és támogatását segítő irányelveket, és emeljék törvényerőre "Az anyatejet helyettesítő készítmények marketingjének nemzetközi kódexét", valamint a vonatkozó WHO határozatokat. Ezt az elköteleződést a tagállamok 2012-ben megerősítették, amikor egyhangúlag elérendő célként tűzték ki, hogy 2025-re globálisan legalább 50%-ra emelkedjen a 6 hónaposnál fiatalabb csecsemők kizárólagos szoptatásának aránya.

A Kódex bevezetését a Gyermekjogi Egyezmény és annak ellenőrző szerve, a Gyermekjogi Bizottság is támogatja.

A Kódex válaszul született arra a régóta fennálló aggodalomra, hogy az anyatejhelyettesítők (beleértve a tejalapú tápszereket és más élelmiszereket, amiket úgy reklámoznak, mint amik alkalmasak az anyatej teljes vagy részleges helyettesítésére) kereskedelmi marketingje jelentősen hozzájárul a nem megfelelő csecsemő és kisgyermek tápláláshoz.

A tápszereladás soha nem látott mértékben nő

Az irányelvekben megfogalmazott, magas szintű elköteleződés ellenére a legutóbbi piaci jelentések azt jelzik, hogy a globális tápszereladási robbanás folyamatban van. Ez a fellendülés nemcsak a csecsemőtápszerekre (0-6 hónapos csecsemőknek ajánlott tápszerek) vonatkozóan tapasztalható, hanem a követő tápszerekre (7-12 hónapos korban ajánlott) és gyerekitalokra/babatejekre (13-36 hós gyermekeknek ajánlják) is, amelyek helytelen reklámozás és fogyasztás esetén, a folytatólagos szoptatást áshatják alá. Mivel az utóbbi kategóriákba tartozó termékeket gyakran a csecsemőtápszerekéhez hasonló módon csomagolják és címkézik, megvan a veszélye annak, hogy tévedésből 6 hónaposnál fiatalabb csecsemőknek adják. Az Egészségügyi Világszervezet régóta hangoztatja, hogy ezek a termékek egyrészt szükségtelenek, másrészt alkalmatlanok az anyatej helyettesítésére.

A mesterséges táplálás negatív hatásai

A tápszereladások növekedéséről szóló jelentések aggasztóak, tekintettel arra, hogy jól megalapozott a bizonyíték arra nézve, hogy a mesterségesen táplált gyermekek egészségi állapota és fejlődése rosszabb, mint a szoptatottaké, és ehhez adódik az anyák egészségére gyakorolt káros hatás.

Miközben az anyatej személyre szabott tápanyagforrás, amelynek mennyiségét az anya-csecsemő páros és az optimális immunológiai, gyomor-bélrendszeri és idegrendszeri fejlődéshez nélkülözhetetlen biológiai tényezők egész sora szabályozza, a tápszer egy erőteljesen feldolgozott, élelmiszeripari termék, ami (legtöbbször) porított tehéntejből készül, cukor, növényi olajok, vitaminok, ásványi anyagok és más kiegészítők hozzáadásával. Bár megfelelő táplálék abban az esetben, amikor az anyatej adása ellenjavallt, a tejalapú tápszer ki van téve a mikrobiológiai szennyeződés, és az ipari szennyeződés (ld. kelet-ázsiai melamin botrány 2008-ban) veszélyének, továbbá a csecsemő nem megfelelő táplálásához vezethet, többek között alul- vagy túlhígítás, illetve alul- vagy túltáplálás nyomán.

A tápszeres táplálás egészségre és fejlődésre gyakorolt hatásait számos tanulmányban vizsgálták, és megalapozott bizonyíték van arra nézve, hogy a mesterségesen táplált gyermekek körében jelentősen nagyobb a valamennyi halálokra vonatkozó mortalitás, a hasmenés és tüdőgyulladás okozta halálozás, az elhízás, a 2-es típusú diabétesz, a középfülgyulladás, a fogfejlődési rendellenességek, az asztma és a bölcsőhalál kockázata. A nem szoptatott gyermekek IQ-ja is alacsonyabb. A mesterséges táplálás az anya egészségére is hatással van, elsősorban a szoptatásnak a petefészekrákkal, emlőrákkal és 2-es típusú diabétesszel szembeni védőhatásának elvesztése miatt.

Bár a jelentésekben szereplő tápszerpiaci fellendülésnek jelentős közegészségügyi következményei lehetnének, ez a tendencia nem nyilvánvaló a WHO/UNICEF jelenlegi, csecsemő és kisgyermek táplálás ellenőrzését célzó rendszereiben. A tápszerekre vonatkozó jelenlegi indikátor: "a 0-23 hónapos korú, üvegből táplált gyermekek aránya" önkéntesen jelentett, alacsony a lefedettség és a hosszútávú adatok szórványosak. Ennek a résnek a betöltésére vállalkozik a jelenlegi cikk, amely piaci eladási adatok felhasználásával írja le a tápszereladások globális trendjeit, az országokat jövedelemszint szerint, továbbá a fejlődő országokat régiók szerint kategorizálva. A tanulmány végén a megfigyelésekhez vezető potenciális tényezők elemzése szerepel.

A tápszereladás növekedésének mértéke

Az adatok elemzése nyomán a tanulmány megállapítja, hogy szemben a globális kizárólagos szoptatás alig változó arányaival, a világ teljes tápszereladása 40,8%-kal nőtt, 5,5-ről 7,8 kg/gyermek mennyiségre a 2008-tól 2013-ig terjedő időszakban. A 2018-ra vonatkozó előrejelzések 10,8 kg/gyermek mennyiségre történő növekedést mutatnak (ez további 38,5%). A mennyiségi növekedést a csecsemő (0-6 hónap ) és a követő (7-12 hónap) tápszerkategóriák vezetik.

A csecsemők és kisgyermekek táplálásának átalakulása

Mindez azt jelzi, hogy az a populáció-szintű változás, aminek eredményeképp a csecsemők és kisgyermekek étrendje egyre nagyobb arányban tartalmaz tápszert, nemcsak folyamatban van, hanem várhatóan folytatódik, mégpedig néhány régióban roham léptekkel. A mennyiségi növekedés Kelet- és Dél-Kelet-Ázsia közepes jövedelmű országaiban volt a leggyorsabb: Kínában, Indonéziában, Malajziában, Thaiföldön és Vietnamban. Az UNICEF nemrég hívta fel a figyelmet a szoptatási arányok riasztó csökkenésére ebben a térségben. A világ második legnagyobb csecsemő- és kisgyermekpopulációjának (~ 41 millió 0-36 hónapos 2013-ban) otthont adó Kínában volt a legnagyobb abszolút változás a csecsemő és kisgyermektáplálásban.

A csecsemő és kisgyermektáplálás változása nem új jelenség. 1982-ben egy, az Egészségügyi Világszervezet által készített meta-analízis kimutatta, hogy a szoptatás előfordulásának és tartamának változása nyolc állomáson megy keresztül a jövedelem növekedésével és az urbanizációval párhuzamosan. A történelmi elemzések számos országban kimutatták a szoptatási arányok csökkenését, amely történelmi mélypontját az 1950-60-as években érte el párhuzamosan azzal a folyamattal, amelynek során a szülés áttevődött a kórházakba és medikalizálódott, illetve intenzívebbé vált a tápszer marketing.

A csecsemő és kisgyermektáplálás jelenlegi változása során új jelenségnek tűnik a tápszereladások, illetve végeredményben a tápszerfogyasztás gyors növekedése, továbbá az, hogy ez a növekedés példa nélkül álló a változás sebességét és léptékét tekintve. Miért most? És miért elsősorban Kelet- és Dél-Kelet Ázsia? Az eredményeket annak a gazdasági, társadalmi és politikai rendszereket érintő, folyamatban lévő átalakulásnak ismeretében lehet megérteni, amely a feldolgozott élelmiszerek globális keresletének és kínálatának változását ösztönzi.

A háttérben megfigyelhető társadalmi-gazdasági változások

Egyfajta "táplálkozás átalakulási" elmélet segíthet felismerni, hogy a fokozódó jövedelemnövekedés, városiasodás és női munkaerő-piaci részvétel (vagyis a gazdasági fejlődéssel általában összefüggő tényezők) a csecsemő / gyermek populációt nagyobb arányú tápszerfogyasztás felé mozdítja el. Az eredmények támogatják ezt az elméletet, pozitív, bár változó összefüggést mutatva a tápszereladások és az ország jövedelmi szintje között. A leggyorsabb változások Kelet-Ázsia közepes jövedelmű országaiban figyelhetőek meg, ahol a GDP növekedés nagy arányú. Mindamellett az eladás növekedés jelentősen meghaladja a GDP növekedést, jelezve ezzel, hogy a jövedelem változás csak részben magyarázza az eredményeket.

Kelet-Ázsiában globális szinten az egyik legmagasabb a vidékről városba költözés mértéke. Az előrejelzések szerint a következő évtizedekben Kínában és Vietnamban lesz a leggyorsabb az urbanizáció. Más feldolgozott élelmiszerekhez hasonlóan, ez a városiasodás a népesség szintjén növeli a tápszerekhez való hozzáférést.

A tápszerek keresletének nagymértékű globális növekedése magyarázható Kelet-Ázsia munkaerejének jelenkori "feminizációjával" is, különösen a régió exporttevékenységében és különleges gazdasági zónáiban, ahol a nők a munkaerő 70-90% -át teszik ki.

Támogató munkakörülmények hiányában (például megfelelő anyasági szabadság, fizetett szoptatási szünetek, rugalmas munkaidő és szoptató helyiségek), a dolgozó anyák számára a tápszeres táplálás kevésbé időigényes és kényelmesebb lehet, mint a szoptatás. A mesterséges táplálás ezenkívül lehetővé teszi, hogy az anyán kívül más gondozó is etesse a csecsemőt.

Az "élelem függőség" elmélete segíthet megérteni, hogy a globális piaci integrációval a fejlődő országok hagyományos csecsemő és kisgyermektáplálási-rendszereit (amit túlnyomórészt szoptatás és házi készítésű kiegészítő élelmiszerek adása jellemez) felváltja a transznacionális tápszercégek behozatala, befektetései és marketing gyakorlatai, amiktől fokozódó mértékben függővé válik a lakosság. Az elmélet különösen igaz a csecsemő és kisgyermektáplálás területén, mivel a rövid távú függőség extrém akkor, amikor a rövid távú laktációs kapacitás elvész az egyéni szinten (a cumisüveges táplálásnak köszönhető emlőmirigy involúció következtében), és amikor megváltozik a kulturális norma a népesség szintjén (azaz a szoptatási kultúra elmozdul a tápszeres táplálás kultúrájának irányába). A kereskedelmi marketing és promóció megkönnyíti ezt a függést azáltal, hogy normalizálja a tápszert mint valamennyi csecsemő táplálására megfelelő élelmiszert, ahelyett, hogy a szopásban akadályozottak számára készült speciális táplálékként beszélne róla. A függőség veszélyeztetheti a csecsemők és a kisgyermekek élelmiszer-biztonságát, ha a tápszerekhez való hozzáférés (beleértve a megfizethetőséget) valamiért elakad.

A transznacionális cégek terjeszkedése

A globális tápszerpiac 55%-át 2013-ban négy nemzetek feletti cég: a Nestlé, a Danone, a Mead Johnson és az Abbot uralta. Ezekben a vállalatokban erős az ösztönzés, hogy transznacionálisan terjeszkedjenek. A tápszer magasan jövedelmező üzletág, a bejelentett nettó haszonkulcs 10-20%. A globális tápszer értékesítési érték 2014-ben 44,8 milliárd dollár volt, amely 2019-re várhatóan eléri a 70,6 milliárd amerikai dollárt. 2014-ben a kínai tápszer piac egyedül 17,8 milliárd dollárt tett ki. Mivel az iparilag fejlett országok nagyobb mértékben szabályozott piacainak növekedése stagnál, az ázsiai országok fejlődése új növekedési lehetőségnek számít, tekintettel azok növekvő jövedelmi szintjére, fiatal és növekvő népességükre, valamint a külföldi befektetések iránti nyitottságukra. Ráadásul a cégek gyakran adományoznak nagy mennyiségű tápszert katasztrófa utáni helyzetben lévő országoknak, ami potenciálisan alááshatja a szoptatást. Ez leginkább az ázsiai-csendes-óceáni térségre igaz, amely a katasztrófáknak leginkább kitett terület.

Tápszermarketing

A tápszer értékesítés mintegy 10% -át marketingre és promócióra fordítják. Ezt a globális értékesítési értékre vetítve, úgy becsüljük, hogy a globális tápszer marketing kiadás 2014-ben 4,48 milliárd USA dollár volt. A tápszer marketing egyrészt közvetlenül a fogyasztók felé történik on-line és nyomtatott reklámok révén, másrészt közvetetten az egészségügyi rendszereken, a szakmai szervezetek szponzorálásán és a döntéshozókat célzó lobbizáson keresztül.

Az effajta marketing hathatósan befolyásolhatja a csecsemő és kisgyermek táplálás társadalmi normáit, többek között azáltal, hogy a tápszert a modernitás szimbólumaként, az anyatejhez hasonlítható vagy jobb minőségű táplálékként, valamint a mesterséges táplálást széles körben elterjedtként ábrázolja.

Erős bizonyítékok utalnak arra, hogy a perinatális időszakban alkalmazott tápszermarketing, különösen az ingyenes vagy csökkentet árú termékminták és a szülészeteken a hazabocsátáskor átadandó csomagok szétosztása az anyák és az egészségügyi dolgozók között, csökkenti a szoptatást megkezdők és a kizárólagosan szoptatók arányát, illetve a szoptatás időtartamát.

Ez alátámasztja a Bababarát Kórház Kezdeményezésnek (BBKK) azt a követelményét, hogy a kórházak legyenek mentesek az anyatejhelyettesítők marketingjétől. A bizonyítékok azt mutatják, hogy a BBKK jelentős pozitív hatással volt a kizárólagos szoptatás arányaira nemzeti és globális szinten. Azonban a legfrissebb monitorozási adatok azt mutatják, hogy világszerte a szülészeteknek csak 27,5%-a (21 328 kórház) szerezte meg valaha is a bababarát minősítést: ez az iparosodott országokban a szülészetek 8,5% -át, a kevésbé fejlett országokban pedig 31% -át jelenti.

Követő tápszerek és gyermekitalok

A követő tápszerek és totyogók számára készült termékek (gyermekitalok) kategóriájában megfigyelt erőteljes növekedés aggodalomra ad okot. Az Egészségügyi Világszervezet 1986 óta fenntartja, hogy a követő tápszer egyrészt szükségtelen, másrészt alkalmatlan 6 hónapos és idősebb csecsemők számára anyatejhelyettesítőként. Ezen túlmenően a forgalmazott termékek összetétele túlzott fehérjebevitelhez és az esszenciális zsírsavak, vitaminok és ásványi anyagok elégtelen beviteléhez vezethet.

Az ezekben a kategóriákban megfigyelhető eladásnövekedés egy piac szegmentációs stratégiát tükrözhet, ahol a tápszercégek kihasználják azt a téves felfogást, miszerint a szoptatás csak az első 6 hónapra vonatkozik, a folytatólagos szoptatásra nem. A követő tápszerek és gyermekitalok márkázása, csomagolása és címkézése sokszor a csecsemőtápszerek megjelenésére hasonlít, és gyakran vezet tévedéshez is. Ez a módszer alkalmas arra, hogy megkerülje a kizárólag a 0-6 hónapos korosztályra koncentrálódó tápszer szabályozásokat, különösen, ha a csecsemő és kisgyermek táplálás irányelvei és programjai csak a kizárólagos szoptatást hangsúlyozzák, a folytatólagos szoptatást pedig nem.

A jövedelemnövekedés vagy a szabályozás számít?

A GDP és az eladások között megfigyelt kapcsolat változékonysága azt mutatja, hogy a csecsemő és kisgyermek táplálás átalakulása nem elkerülhetetlen következménye a gazdasági növekedésnek. Számos közepes és magas jövedelmű ország viszonylag alacsony eladási szintet ért el. A tápszerpiacok szabályozásával, valamint a szoptatás védelmével, népszerűsítésével és támogatásával kapcsolatos kormányzati döntések valószínűleg fontos szerepet játszanak az országos különbségek meghatározásában. Például az egyik elemzés szignifikáns pozitív összefüggést talált "A csecsemő és kisgyermek táplálás globális stratégiájának" országos szintű bevezetésével kapcsolatos indikátorok és a kizárólagos szoptatás időtartamának trendjei között egy 20 éves időszakban. Bár több kutatás szükséges ezeknek az összefüggéseknek a globális felméréséhez, a tápszerpiacot alakító legfontosabb irányelvi és szabályozási tényezők közül néhányat most sikerült felderíteni.

A gyenge és nem megfelelően végrehajtott tápszer-marketing szabályozás valószínűleg kulcsfontosságú tényező annak megértésében, hogy miért jöttek létre a tápszereladásban megfigyelt különbségek az országok között. A tápszercégek gyakran megsértik a WHO/UNICEF "Az anyatejet helyettesítő készítmények marketingjének nemzetközi kódexét" (a Kódexet) a fejlett és fejlődő országokban egyaránt. A Kódex a nemzetközi jog szerint nem kötelező, és a nemzeti jogban sem alkalmazható, hacsak a nemzeti jogalkotásba be nem fogadják. A WHO legutóbbi beszámolója szerint 199 adatszolgáltató országból csak 37 (19%) emelte jogerőre az összes javaslatot, csak 69 (35%) tiltja teljesen az anyatejhelyettesítők reklámozását, és 45 (23%) rendelkezik működő végrehajtási és ellenőrző rendszerrel. Az aktív ellenőrző rendszerrel bírók közül sokan alul finanszírozottak, és nem alkalmaznak jogi szankciókat az iparág törvénysértőivel szemben. Az internetes marketing csatornák, beleértve a közösségi oldalakat, új területei a törvény be nem tartásának.

Kínában, ami kétségkívül a mostani globális tápszer értékesítési fellendülés motorja, a Kódex számos rendelkezését törvénybe iktatták 1995-ben. Azonban a jogalkotási megoldás elavult, és csak a 0-4 hónapos korosztályra vonatkozik. A végrehajtás gyenge és kevéssé összehangolt, a szabálysértések gyakoriak és széles körben elterjedtek. Ezzel szemben a szabályozás több országban korlátozta a tápszerpiacokat.

Indiában például az eladások növekedése elhanyagolható, és legalábbis részben azzal magyarázható, hogy teljes mértékben törvényerőre emelték a Kódexet, mégpedig 0-24 hónapos korra vonatkozóan.

Egy másik ország, hasonlóan alacsony tápszer eladási szinttel, Brazília, ahol szintén törvényerőre emelték a teljes Kódexet, mégpedig 0-36 hónapos korra vonatkozóan; az ellenőrzés szigorú és a szabálysértések nyomán a jogszabályt rendszeresen megerősítik (bár mostanában az eladások gyorsan növekednek).

Az anyaság védelmi törvények meghatározzák a csecsemő és kisgyermek táplálásról hozott döntések összeegyeztethetőségét az anyai foglalkoztatással. A hiányzó vagy hatástalan szabályozás miatt az anya számára nincs valódi választás a tápszer és a szoptatás között. Sokak számára a mesterséges táplálás az egyetlen lehetőség, ha az alternatíva az állás és a jövedelem elvesztése. Valójában sokkal általánosabb, hogy az új anyák inkább anyatejhelyettesítőt használnak, mint hogy elhagyják az iskolát vagy a munkájukat a szoptatásért. Ez hátrányos megkülönböztetés nemcsak a nők együttes gazdasági és reproduktív jogaira, hanem a gyermekek megfelelő táplálkozáshoz való jogára vonatkozóan is.

A cégek tevékenységét elősegítő kereskedelmi változások

Kelet-Ázsiában az elmúlt évtizedekben kiterjedt szabadkereskedelmi megállapodások születtek, amelyek mérséklik a beruházások, a termelési kapacitás, a nyersanyagok és a végtermékek határokon átnyúló mozgásának akadályait. Ezek a folyamatok lehetővé teszik a tápszercégek számára, hogy könnyebben bővítsék a tevékenységüket a kapcsolódó cégek transznacionális hálózatainak és összehangolt globális ellátási láncoknak a létrehozásával.

Az exportra szánt tejtermelés utóbbi időben történt nagyarányú növekedése sok országban, különösen Új-Zélandon, kész ellátmányt biztosít a cégek számára a tápszerek elsődleges összetevőjéből, a tejporból. A kiskereskedelmi szolgáltatások kereskedelmének liberalizációja szintén ösztönözte a fejlődő országok "szupermarketizálását" az 1990-es évek vége óta, új tápszer-értékesítési csatornákat hozva létre.

Ebben az összefüggésben a kormányzati szabályalkotók azzal a paradoxonnal néznek szembe, hogy egyensúlyba kell hozniuk a befektetéseket és ezáltal a tápszercégek nyújtotta gazdasági növekedés lehetőségeit ugyanazoknak a befektetéseknek a népegészségügyi hatásaival. Ez különösen igaz akkor, amikor az olyan cégek, mint a Nestlé és a Danone a fejlődő országokban működő legnagyobb vállalatok közé tartoznak, és amikor a kormányzati szervek csak korlátozottan képesek mérlegelni a közegészségügyi következményeket.

Néhány országban a kormányzati politikai célkitűzésekben ellentétek vannak. Az USA-ban például a tápszer vásárlások több mint felét a kormány bonyolítja a rászoruló nők és gyermekek számára létrehozott speciális táplálkozási programján (WIC) keresztül. Kínában a tápszer felhasználást a kormány segíti elő azáltal, hogy anyagilag támogatja a hazai ipar fejlesztését, beleértve új tápszertermékek kifejlesztését is. A tápszeripar nagy adóbevételeket generál, ösztönözve ezzel a piaci növekedés fenntartását. Ez a döntéshozók számára vonzó, különösen akkor, ha a gyermeknevelés és szoptatás jelentős gazdasági értékét kizárják a nemzeti össztermék számítási rendszereiből.

A tanulmány korlátai

A tanulmány során felhasznált piaci adatok kizárólag az értékesítési volumeneket foglalják magukban, ami nem tükrözi teljesen a fogyasztás mértékét, mert nem tartalmazzák az informális élelmiszerrendszereken keresztül eladott termékeket, és az eladott, de fel nem használt mennyiséget. Az informális export szintén torzítja az egyes országokra vonatkozó adatokat.

Az összehasonlítható adatok hiányában nem volt lehetőség a tápszer fogyasztás és a szoptatási arányok összefüggéseinek elemzésére. A tanulmány magában foglalja azt a feltételezést, hogy a tápszer az anyatejet váltja ki a fiatal gyermekek étrendjében, és nem más anyatejhelyettesítőket, mint pl. az állati tejet. Az elemzés nem terjedt ki az országokon belüli tápszerfogyasztási mintázatokra, mindamellett valószínű, hogy létezik a szoptatási trendekkel ellentétes társadalmi átmenet: a tápszeres táplálás kezdetben a magas jövedelmű csoportokban a leggyakoribb, majd pedig az ország gazdasági-társadalmi fejlődése során az alacsony jövedelmű csoportokban is egyre elterjedtebbé válik.

Összefoglalás

A csecsemők és kisgyermekek étrendjének globális, népesség-szintű átalakulása, amely nagyobb arányban tartalmaz tejalapú tápszereket, különösen az első életévben fogyasztott csecsemő- és követő tápszereket, folyamatban van és várhatóan folytatódni fog, néhány régióban és országban rohamosan. Bár egy effajta átmenet nem új jelenség, a növekedés sebessége és az egy gyermekre eső mennyiség példátlan.

Ez az átmenet leginkább a kelet-ázsiai közepes jövedelmű országokban, különösen Kínában, Indonéziában, Malajziában, Thaiföldön és Vietnamban mutatkozik meg. A régió nagy csecsemő / gyermek populációja miatt a csecsemő és kisgyermek táplálásra vonatkozó szabályozási döntések valószínűleg jelentős hatással lesznek a csecsemő-, gyermek- és anyai egészségre a következő évtizedekben. Az eredmények komoly aggodalomra adnak okot amiatt is, hogy a megfigyelt gyors változásokat a meglévő nemzetközi csecsemő és kisgyermektáplálási ellenőrző rendszerek nem észlelik kellő időben. Fel kellene tenni néhány fontos kérdést arról, hogy a gyermekek és anyák egészségének védelmét és az etikátlan tápszer marketing megelőzését célzó, meglévő irányelvek és szabályozások mennyire hatékonyak. Sürgős szükség van nagyobb politikai prioritásra, megerősített kormányzati mechanizmusokra és stratégiai lépésekre a csecsemő és kisgyermek táplálás területén.

A WHO / UNICEF által létrehozott új intézmények, köztük a Global Breastfeeding Advocacy Initiative (Kezdeményezés a szoptatásért) és a Network for Global Monitoring and Support for Implementation of the International Code - NetCode (A Nemzetközi kódex végrehajtásának globális megfigyelésére és támogatására szolgáló hálózat) fontos platformot jelenthetnek a globális cselekvés összehangolásához. Az elemzés megerősíti, hogy szükség van a Kódex hatályba léptetésére, nyomon követésére és végrehajtására irányuló megújított erőfeszítésekre, beleértve a kormányok és az iparág fokozottabb elszámoltathatósági mechanizmusait.

Összefoglalta: Dr. Kun Judit

Forrás: Baker P et al: Global trends and patterns of commercial milk-based formula sales: is an unprecedented infant and young child feeding transition underway? Public Health Nutr. 2016 Oct;19(14):2540-50.