Hírolvasó

Wish there was an interactive way to update your lactation knowledge and skills? Looking for a fun way to prepare for the IBLCE exam? Want to safely connect with other lactation enthusiasts worldwide? Join our Book Group from Jan. 17 to April 4. For more details, see our short video below and register HERE.  Early-bird pricing ends December 17, so register now!

Timing issues? If our days and times don’t work for you, let us know. Our 2-hour sessions are recorded for later viewing. But if interest warrants, we can schedule another group at a different day and time to better meet your needs.

Hot topics. As our Book Group explores the secrets of my new Breastfeeding Answers, 2nd Edition Barbara Robertson and I will discuss:

• Novel strategies for boosting milk production and pumping milk yields

• Cannabis use during lactation

• What research tells us about LGBTQ nursing

• How lactation supporters’ view of their role affects how families perceive their quality of care

• The latest on the effects of birth interventions on early nursing

• The practical impact of symptomatic and asymptomatic tongue-tie

• Effective manual therapies and massage techniques

• Early positioning strategies that cut in half the incidence of nipple and breast problems

• The safety of using stored human milk expressed during a candida infection

• New treatments for nipple pain and mastitis

• Guidelines for nursing families with COVID-19

• Milk-sharing safety

• Insights into mammary dysbiosis

• And much more

I know this Book Group will make my long pandemic Chicago winter much more bearable. Maybe it can brighten your days, too! Registration details HERE. Hope to see you there.

Szülészeti jogok a COVID-19 járvány idején

Az egészségügyi ellátás a veszélyhelyzet ideje alatt az ún. “egészségügyi válsághelyzeti ellátás” szabályai szerint zajlik. Ez jelent néhány fontos eltérést az egészségügy normál működésétől. Nem jelenti azonban azt, hogy a szülő nő mellett ne lehessen kísérő, hogy automatikus lenne a császármetszés, és azt sem, hogy anyát és babát elválaszthatják egymástól a kórházban. Tájékoztatónkba a jogi előrások mellett a szakmai irányelvekre, ellátásrendekre és a tisztifőorvos hivatalos kijelentéseit is belefoglaltuk.

A szülő nők jogait érintő tájékoztató a Másállapotot a Szülészetben! Mozgalom és a TASZ együttműködésével készült, és itt olvasható: Szülészeti jogok a COVID-19 járvány idején

judit 2020. 12. 06., v – 13:16 Tags Szülés Anya egészsége Újszülött Cikkek

Szülészeti jogok a COVID-19 járvány idején

Az egészségügyi ellátás a veszélyhelyzet ideje alatt az ún. “egészségügyi válsághelyzeti ellátás” szabályai szerint zajlik. Ez jelent néhány fontos eltérést az egészségügy normál működésétől. Nem jelenti azonban azt, hogy a szülő nő mellett ne lehessen kísérő, hogy automatikus lenne a császármetszés, és azt sem, hogy anyát és babát elválaszthatják egymástól a kórházban. Tájékoztatónkba a jogi előrások mellett a szakmai irányelvekre, ellátásrendekre és a tisztifőorvos hivatalos kijelentéseit is belefoglaltuk.

A szülő nők jogait érintő tájékoztató a Másállapotot a Szülészetben! Mozgalom és a TASZ együttműködésével készült, és itt olvasható: Szülészeti jogok a COVID-19 járvány idején

judit 2020. 12. 06., v – 13:16 Tags Szülés Anya egészsége Újszülött

Journal of Human Lactation, Ahead of Print.
BackgroundHuman milk is recommended as the only nutritional source during the first 6 months of life. For preterm infants, the benefits of human milk are even more important and can alleviate the negative influences of preterm birth.Research aimTo describe how Swedish human milk donors experienced the donation process.MethodA prospective mixed methods mail survey was designed. It was sent to human milk donors (N = 72) at two Swedish hospitals. Quantitative data are presented with descriptive statistics and qualitative data were analyzed using qualitative content analysis.ResultsThe infants were between newborn and 17 weeks of age when the participants started their human milk donations, and the duration of the donation period lasted 1–24 weeks. The overall theme identified was the participants’ strong desire to help infants, often expressed as being involved in saving infants’ lives. Many participants experienced difficulties getting the information needed to become human milk donors; for others, expressing milk required both time and energy that they could otherwise spend with their own newborn infants.ConclusionDonating human milk can be experienced as a demanding and strenuous task. Therefore, it is important that women who donate human milk receive the practical help from health care staff that they feel they need. Furthermore, information and knowledge about the possibility of donating human milk, and how important human milk is for preterm and/or sick infants, are important in order to increase the number of women willing to donate human milk.

Journal of Human Lactation, Ahead of Print.
BackgroundMore than 550,000 late preterm infants are born each year in Indonesia. These infants, born between 340/7–366/7 weeks, have more complications than term infants. Breastfeeding is considered the most optimal nutrition for newborn infants. Two groups of factors are important for successful breastfeeding: infant and maternal factors. The infant factors can be evaluated using the Infant Breastfeeding Assessment Tool and the maternal aspects with the Breastfeeding Self-Efficacy Scale–Short Form.AimTo determine whether the Infant Breastfeeding Assessment Tool or the Breastfeeding Self-Efficacy Scale–Short Form was more predictive of successful breastfeeding among late preterm infants.MethodsThis study was conducted in the Academic Teaching Hospital in Surabaya, Indonesia in March–July 2017. Mothers who delivered their infant between a gestational age of 340/7 and 366/7 weeks were included.ResultsFifty-four single born participant mother–infant pairs were included. The mean total Breastfeeding Self-Efficacy Scale–Short Form score was 57.8 (SD = 8.9). The mean Infant Breastfeeding Assessment Tool score was 8.3 (SD = 1.8). There was a significant correlation between the total Breastfeeding Self-Efficacy Scale–Short Form score and the Infant Breastfeeding Assessment Tool score (p = .020, r = 0.316). The Breastfeeding Self-Efficacy Scale–Short Form was significantly higher in the participant (mothers) of the infants breastfed ≥ 4 months, compared to < 4 months, 61.59 (SD = 5.78) versus 51.78 (SD = 11.64; p = .001). No correlation was found between the duration of breastfeeding and Infant Breastfeeding Assessment Tool score (p = .087)ConclusionMaternal factors were more important for successful breastfeeding in these late preterm infants than infant factors in our sample.

Journal of Human Lactation, Ahead of Print.

Journal of Human Lactation, Ahead of Print.
IntroductionWith the prevalence of infertility increasing worldwide, many are seeking adoption to fulfill the need to start or expand their family. However, one of the challenges mothers face is the lack of the early maternal bond with the adopted infant, which typically starts during pregnancy, and then continues after birth, while providing care and nourishment to the infant. Breastfeeding is proven to strengthen the maternal–infant bond and provides numerous benefits to the dyad. Reports of induced lactation in non-biological mothers are uncommon, they are even more uncommon to find in women with a history of breast cancer.Main issueThe induction of lactation in a Muslim adoptive mother who had a history of breast cancer.ManagementPharmacologic methods, which included galactagogues Domperidone and fenugreek, in addition to non-pharmacologic methods that included breast stimulation by using a breast pump. The participant was able to provide her own milk for her adopted infant.ConclusionWhen provided with proper support, an adopting mother with a history of breast radiation was able to breastfeed. The participant’s need to provide her own expressed milk was met; although, she was counseled on the possibility that her milk production will most likely not be sufficient to entirely meet the infant’s needs. Determination and support definitely have a role in cases where the influence of past treatment on human milk production is not known.

Breastfeeding is a complex behaviour relying on a combination of individual mother and infant characteristics, health systems, and family, community and professional support. Optimal breastfeeding in high-inco...

The COVID-19 pandemic has had a significant impact on the operation of donor human milk banks in various countries such as China, Italy and India. It is understandable that this impact on operations of donor h...

Looking for ways to promote the IBCLC® profession? ILCA has blog posts, infographics, and videos that you can share to help others learn about how IBCLCs transform world health. Here are seven ways you can share materials on social media. Each share makes a difference! Together we can educate our communities about who IBCLCs are, […]

Exclusive breastfeeding rates in many high-income countries are considerably lower than the World Health Organization recommendations. Younger mothers are less likely than older mothers to exclusively breastfe...

In Australia, during the early establishment phase of breastfeeding, women can access telephone peer support counselling provided by the Australian Breastfeeding Association (ABA) however options for face-to-f...

After receiving expert, skilled support from IBCLCs around early infant feeding questions and concerns, many parents return with questions as the time for starting solid foods approaches. An increasing number of questions over the past decade have been about Baby-Led Weaning – is it safe? When can it begin? What are trusted resources for learning […]

Want an engaging way to update your clinical knowledge and skills? Looking to earn 36 CERPs in an interactive setting, rather than passive screen time? Limited space is available in our upcoming book group. (Watch our short video below or click HERE for more details and to register.) Delve deeply with us into my new comprehensive resource, Breastfeeding Answers, Second Edition.

What is a book group? It consists of like-minded people who read the same material then meet—often with a glass of wine!—for an informed discussion on its contents. The power of a book group lies in the insights and experiences shared by its members. In this time of COVID, it also offers welcome connection with colleagues, which many of us are missing right now.

Uses the best learning technology plus live Zoom meetings, our book group will take place on 10 Sunday evenings from January 17 through April 4, 2021 (skipping two Sundays). Once there, you can ask questions and share your perspectives. Live sessions are also recorded for later viewing.

For fun or to earn CERPs, join us while doing what you meant to do anyway: update yourself on the latest lactation research and techniques.

Structured, interactive discussions are led with warmth and wit. The latest in a series of book groups from Barbara Robertson, BA, MA, IBCLC (a Clinical Lactation Contributing Editor and IBCLC in private practice), this absorbing and engaging learning experience springs from Barbara’s passion and training in adult education. Barbara and I hope to provide the inspiration we all need during these challenging times along with practical strategies for boosting your effectiveness with nursing families. 

An opportunity to connect with wise colleagues worldwide. Previous book groups included both experienced and new breastfeeding supporters from around the world. I am thrilled for this chance to spend time during our cold, dark Chicago winters with an international group of lactation enthusiasts. Join us for this priceless opportunity to explore the secrets of my new book and tap into our collective wisdom.

Hope to see you there!

 

Breastfeeding is critical to promote maternal and child health. China has set national targets to further improve the exclusive breastfeeding rate. We aimed to examine associations between the provision of ear...

Return to employment is a major barrier to breastfeeding continuation, globally and in the Southern African context. The Lancet Breastfeeding Series revealed an explicit need for research exploring breastfeedi...

Ensuring women receive optimal breastfeeding support is of key importance to the health of mothers and their infants. Early discharge within 24 h of birth is increasingly common across Australia, and the pract...

Miért sír a baba?

A babák sírnak. A gyerekek és a felnőttek is sírnak. Az ember sír. Sírunk.
Amikor fáj, amikor veszteség ér. Amikor csalódottságot és amikor tehetetlenséget élünk át. Amikor örülünk és amikor megkönnyebbülünk. Magányunkban és a másikkal való közelség átélésekor is.

A sírás értékes és mélyen emberi élmény. Megéléseink feldolgozásának egyik módja. A feszültség oldásának eszköze. Az emberi kapcsolatokban az érzések megosztásának kifejeződése. Az együttérzésre, figyelemre és támogatásra való igény megmutatkozása. Annak a jele, hogy érző és társas lények vagyunk.

Felnőtt korunkra esetleg megtanuljuk megtagadni és elutasítani. Ha azonban gyerekként értő és elfogadó módon voltak velünk együtt a felnőttek a sírásainkban, akkor felnőttként is meg tudjuk engedni magunknak, hogy sírjunk, amikor arra van szükségünk.

A babák segíthetnek minket felnőtteket újra közelebb kerülni a bennünk síró élményeinkhez. Ezáltal pedig újra érezhetjük és elfogadhatjuk azokat. Csakis így tudjuk majd megengedni a gyermekünknek is, hogy sírjon. Csakis így tudjuk majd jól megnyugtatni. Ha nem félünk a sírástól.

A cikk folytatása itt olvasható: Miért sír a baba?

judit 2020. 11. 18., sze – 21:52 Tags Csecsemő gondozása Cikkek

Miért sír a baba?

A babák sírnak. A gyerekek és a felnőttek is sírnak. Az ember sír. Sírunk.
Amikor fáj, amikor veszteség ér. Amikor csalódottságot és amikor tehetetlenséget élünk át. Amikor örülünk és amikor megkönnyebbülünk. Magányunkban és a másikkal való közelség átélésekor is.

A sírás értékes és mélyen emberi élmény. Megéléseink feldolgozásának egyik módja. A feszültség oldásának eszköze. Az emberi kapcsolatokban az érzések megosztásának kifejeződése. Az együttérzésre, figyelemre és támogatásra való igény megmutatkozása. Annak a jele, hogy érző és társas lények vagyunk.

Felnőtt korunkra esetleg megtanuljuk megtagadni és elutasítani. Ha azonban gyerekként értő és elfogadó módon voltak velünk együtt a felnőttek a sírásainkban, akkor felnőttként is meg tudjuk engedni magunknak, hogy sírjunk, amikor arra van szükségünk.

A babák segíthetnek minket felnőtteket újra közelebb kerülni a bennünk síró élményeinkhez. Ezáltal pedig újra érezhetjük és elfogadhatjuk azokat. Csakis így tudjuk majd megengedni a gyermekünknek is, hogy sírjon. Csakis így tudjuk majd jól megnyugtatni. Ha nem félünk a sírástól.

A cikk folytatása itt olvasható: Miért sír a baba?

judit 2020. 11. 18., sze – 21:52 Tags Csecsemő gondozása

Amikor a baba nem akar szopni – a szopási sztrájk kezelése

A szopási sztrájk a szopás elutasítását jelenti, egy már bizonyos mértékig kialakult szoptatási kapcsolatban. Nem csoda, hogy ebben a helyzetben a tehetetlenség és kétségbeesés hullámai uralkodhatnak el rajtunk.

Miért nem szopik? Beteg? Nincs elég tejem? Ki fog száradni? Hogy etessem meg?

Az addig harmonikus szoptatási kapcsolatba ilyenkor a bizonytalanság és a félelem költözik.

Sok édesanyát váratlanul ér, amikor azt tapasztalja, hogy kisbabája egy-egy szopi alkalmával vagy bizonyos napszakokban részlegesen vagy akár teljes mértékben elutasítja a szopást. Az ilyen esetek nagy részénél szopási sztrájkról beszélünk. Ennek a jelenségnek a megértése segíthet, hogy a kétségbeesés és tehetetlenség helyett a babádban és magadban bízva vissza tudjatok térni a harmonikus szoptatáshoz.

Hogyan ismerhető fel a szopási sztrájk? – a szopási sztrájk leggyakoribb tünetei

A legszembetűnőbb jele a sztrájknak a baba viselkedésében megjelenő ellentmondásosság.
Egyrészt azt jelzi, hogy szopni szeretne: az újszülött cuppog, tátog, dugdossa a nyelvét kifelé, forgatja a fejét, öklét a szájába teszi. Nagyobbacska baba fúrja a fejét a mellhez, ölbe mászik, esetleg a megszokott szavakat mondja. Másrészt azonban, az előzőekben felsorolt jelzések ellenére a szopás megkezdése előtt vagy közben, akár már a szopási testtartáshoz való készülődéskor, feszültté, frusztrálttá válik és elutasítja a mellet.

A totyogó korú gyerekeknél találkozhatunk hirtelen felbukkanó elkerülő viselkedéssel, amikor nem kéri a korábbi megszokott helyzetekben a mellet, édesanyja kínálására pedig feszültség, nyugtalanság látható rajta.

A cikk folytatása itt olvasható: Amikor a baba nem akar szopni – a szopási sztrájk kezelése

judit 2020. 11. 18., sze – 21:40 Tags Szoptatás Szoptatási nehézségek