Az alvás néha éppen a stressz jele. Az utóbbi évek felfedezései megdöntik az újszülöttgondozás sokak által jónak hitt gyakorlatát.

Friss diplomás orvosként és szoptatást támogató aktivistaként sokáig azt hittem, hogy minden anya tud szoptatni. Most, közel tízévnyi klinikai tapasztalat után már tudom: van, hogy a laktáció élettana valakinél nem működik. És legyünk őszinték: mi, egészségügyi szakemberek, csapnivalóan kezeljük ezeket a helyzeteket.

Diane Wiessinger jegyzete a Time magazin címlapjának apropóján

Ha addig szoptatjuk gyermekünket, amíg magától érik meg az elválasztásra, az testi és érzelmi előnyökkel jár mind a gyermek, mind az anya számára, állítja Diane Wiessinger szoptatási szaktanácsadó. Vagyis ahelyett, hogy megbámulnánk, inkább támogassuk!

Edmonton, Alberta – A Clinical and Experimental Allergy (Klinikai és Kísérleti Allergia) című nemzetközi folyóiratban megjelent, kanadai gyerekeken végzett vizsgálat szerint összefüggés van a gyorséttermi fogyasztás és az asztma között.

A kutatás szerint míg a szoptatás csökkenti a gyermekkori asztma kialakulásának esélyét, a rendszeres gyorsétterembe járás semmissé teszi ezt az előnyt.

A sírós babák szülei földöntúli boldogságot éreznek, amikor csecsemőjük végre megtanul egy nyikkanás nélkül elaludni. De nem szabadna téves biztonságérzetbe ringatniuk magukat, mert nagyon is valószínű, hogy gyermekük, bár látszólag békésen alszik, belül még mindig zaklatott.

Egy kutatás szerint a kortizol nevű stresszhormon szintje (amelyet az emberi test akkor bocsát ki, amikor stressz alatt áll) magas marad a „sírós” kisbabákban, még napokkal az után is, hogy látszólag megtanultak segítség nélkül megnyugodni. Más szóval a gyermek még mindig nyugtalan, de már nem jelzi.