A monitorozás és újra felmérés gyakorlata Magyarországon

A magyarországi monitorozás rendszerét a WHO ajánlásai alapján dolgozta ki a Szoptatást Támogató Nemzeti Bizottság. A monitorozás egyik eszköze a csecsemőtáplálási adatok időszakos rögzítése egy olyan adatlapon, amelyet a magyar viszonyokra adaptálva, illetve a már megszerzett tapasztalatok alapján módosítva alakítottunk ki. Ez a csecsemőtáplálási adatlap a bababarát ellátás kulcs lépéseit „méri”:

• a negyediket: ami a korai bőrkontaktust és a szoptatás korai megkezdését hivatott elősegíteni
• a hatodikat: ami az orvosi indikáció nélkül adott pótlást igyekszik megelőzni
• a hetediket: ami azt célozza, hogy az anya és a csecsemő ne legyenek elkülönítve egymástól, hanem folyamatosan együtt legyenek
• és a kilencediket: ami a cumi és cumisüveg kiküszöbölésével az újszülött jó szopáskészségét igyekszik megőrizni

A csecsemőtáplálási adatok rögzítését kiegészíti egy kérdőív, amit az anyák önkéntesen, név nélkül tölthetnek ki a hazabocsátásuk előtt a kórházban.

Az éves konzultáció alkalmával a csecsemőtáplálási adatokon és az anyai visszajelzéseken túl a felmérőbiztosok áttekintik az intézményi irányelveket, a várandós asszonyoknak és gyermekágyas anyáknak adott írásos tájékoztatókat, a dolgozók számára nyújtott képzések nyilvántartását és a Kódexnek való megfelelés kritériumait is.

Hogyan történjen a monitorozás?

A csecsemőtáplálási adatok összegyűjtése

A Szoptatást Támogató Nemzeti Bizottság azt kéri, hogy a bababarát kórház személyzete három havonta rögzítse minden, az alábbiakban megadott időtartam alatt a kórházban született újszülött adatát a „Csecsemőtáplálási adatlapon”. Az adatgyűjtésbe nem kell belevenni azokat a csecsemőket, akik állapotuk miatt más intézménybe vagy az intézményen belül speciális ellátó egységbe kerültek át, akár közvetlenül születésük után, akár a későbbiekben.

Az időtartamok a következők:

• évi 1200-nál kisebb szülésszám esetén 2 hét
• évi 1200 – 2000 szülésszám esetén 10 nap
• évi 2000 szülésszám felett 1 hét

Az eltérő időtartamokra azért van szükség, hogy a különböző éves szülésszámtól függetlenül minden intézményben megfelelő mintához jussunk. Ezzel a módszerrel a csecsemők megközelítőleg 10%-áról adatokat szerez az intézmény, ami már elegendő ahhoz, hogy képet kapjon a saját gyakorlatáról.

Az útmutató alapján a személyzet erre a feladatra kijelölt és kiképzett tagjai elvégezhetik a csecsemőtáplálással kapcsolatos adatgyűjtést. A „bármely probléma” és a „milyen intézkedés történik” című oszlopok megkönnyítik a személyzet számára, hogy feljegyezzenek bármilyen, a táplálással kapcsolatban előforduló problémát és azt, hogy milyen intézkedés történt a megoldására. Így az űrlap az általános adatgyűjtés mellett a nehézségek és a megoldásukra történő intézkedések feljegyzésére is eszközül szolgálhat. A táblázat sorai az adatok naponkénti feljegyzésére szolgálnak; a harmadik oldalon a kitöltést segítő jelmagyarázat is megtalálható, amelyet kinyomtatva érdemes egy olyan helyen elhelyezni, ahol a dolgozók könnyen hozzáférnek. A táblázat hátoldalára nyomtatható az összegzés, amit a felmérési időszak végén, a táblázat adatai alapján az összesítő jelentés készítője tölt ki.

Az adatlapot be lehet tenni a csecsemő kórlapjába, vagy úgy elhelyezni az osztályon, hogy a személyzet tagjai számára könnyen elérhető legyen az adatok beírásához. Az újszülött hazaadásakor az adatlapot a többi csecsemő hasonló adatlapjával együtt le kell fűzni.

Az ellenőrzési időszak végén az ezzel megbízott személy összesítse az egyes adatlapok adatait az „Összesítő jelentés a csecsemőtáplálásról” c. űrlapon. A munkát az egyes adatlapok hátoldalán lévő összegzés kitöltésével kell kezdeni. Ez megkönnyíti az adatok összeszámolását és az összesítő űrlap kitöltését. Az összesítő jelentés egy példányát kérjük a Bizottság részére postán vagy faxon¹ elküldeni. Egy másik példányt az adatlapokkal együtt őrizzenek meg, és a monitorozás ellenőrzésekor, a felméréskor vagy az újra felméréskor bocsássák a felmérőbiztosok rendelkezésére.

Anyai visszajelzések

A csecsemőtáplálási adatok összegzését az anyai kérdőívek gyűjtése egészíti ki, amelyből kétféle változat – a szoptató, illetve a nem szoptató anyák részére – készült. A kérdőív kitöltése nagyon egyszerű és gyors, a legtöbb helyen csak be kell jelölni a megfelelő választ, így nem vesz túl sok időt igénybe. Ha a személyzet feltételezi, hogy valamelyik anyának nehézséget okozhat a kérdőív elolvasása vagy értelmezése, segítséget kell felajánlaniuk neki a kérdőív kitöltéséhez. Ez ugyan magában hordozza annak a veszélyét, hogy kevésbé őszinte válaszokat kapnak, mégis rendkívül fontos, hogy az iskolázottságuk vagy bármilyen képességük kapcsán hátrányos helyzetben lévő anyák ne maradjanak ki a felmérésből. A tőlük érkező visszajelzések hiánya ugyanis hamis képet festhet az intézmény ellátási gyakorlatáról. (Ha az egészségügyi dolgozó segítséget nyújt az anyai kérdőív kitöltéséhez, a kérdéseket úgy kell feltennie és az anya számára értelmeznie, hogy az ne sugallja a „helyes” vagy elvárt választ.)

A kérdőíveket kioszthatják a személyzet tagjai a hazamenő anyáknak a hazabocsátás napján vagy az azt megelőző napon, vagy elhelyezhetik a kérdőíveket egy kupacban olyan helyen, ahonnan az anyák könnyen elvehetik (ebben az esetben az anyák figyelmét fel kell hívni a kérdőívre). A kitöltött kérdőívek összegyűjtésére rendszeresíteni kell egy zárható dobozt és azt meg kell mutatni az anyáknak.

Ahhoz, hogy akkora mintát kapjanak, ami már jól tükrözi az ellátás helyzetét, évente 150-200 anyai kérdőívet érdemes kitöltetni. Legjobb, ha az anyai kérdőívek gyűjtése is három havonta történik, mert úgy az eloszlás is egyenletesebb és a munka is kevesebb vele, mint ha egyszer egy évben dolgoznak fel 200 kérdőívet.

Az anyai visszajelzések összegyűjtése történhet ugyanabban az időszakban, amikor a csecsemőtáplálási adatlapok gyűjtése is soron van, de ki lehet jelölni másik időszakot is. Előbbi előnye, hogy össze lehet hasonlítani a két adatsort, hátránya, hogy jobban leterheli azt a dolgozót, aki az összegzést végzi. Utóbbi előnye, hogy kevésbé koncentráltan jelentkeznek a feladatok és több időszakról kapnak adatokat, hátránya viszont, hogy nem összehasonlítható a csecsemőtáplálási adatlapok adta eredménnyel.

Az anyai kérdőívek gyűjtődobozát a kórházi szoptatást támogató bizottság vagy annak bizonyos, megnevezett tagjai nyithatják ki, ők azok, akik átnézik és értékelik a kérdőíveket. Az anyai kérdőívek összesítését megkönnyítik a kifejezetten erre a célra készített összegző ívek.

Gyakorlati javaslatok a monitorozás megszervezéséhez

1. Ha az intézményben esetleg még nem hoztak létre vagy nem működik aktívan szoptatást támogató bizottság, akkor hozzanak létre ilyet vagy élesszék fel a működését. A helyi bizottságba javasolt bevonni valamennyi szakma képviselőjét (szülész-és gyermekorvos, szülésznő, védőnő, csecsemős nővér, laktációs szaktanácsadó, kórházi gazdasági vezető). Ennek a bizottságnak a feladata, hogy koordinálja a monitorizálási feladatokat, kiértékelje az eredményeket, meghatározza a teendőket.
2. A monitorozást építsék be a helyi irányelvbe, legyen benne ennek a végrehajtási utasítása is.
3. Ahol van rá lehetőség, alkalmazzanak laktációs szaktanácsadót: az ő feladata lehet – a laktációval kapcsolatos bármilyen probléma magas szintű ellátás mellett – a monitorozás „levezénylése”, az összegzés elvégzése, jelentés készítése stb.
4. Ha nincs lehetőség újabb munkatárs felvételére, jó lehetőség az önkéntesek bevonása. Ilyenek lehetnek akkreditált szoptatási tanácsadók, önkéntes szoptatási segítők vagy más, a szoptatásban elkötelezett és megfelelő tudással rendelkező személyek, akik segíteni tudnak az effajta felmérések elvégzésében.

Újra felmérés

A bababarát intézmények újrafelmérése Magyarországon 3 évente történik. Az újrafelmérés a gyakorlatban ugyanúgy történik, ahogyan a cím megszerzése előtti felmérés. Az újra felmérés előtt nem szükséges az önfelmérő kérdőív újbóli kitöltése, csak az önfelmérő kérdőív elején található intézményi adatlapot (5-7. oldal) kérjük kitöltve elküldeni a SZTNB-nak. Az újra felmérés pontos időpontjáról a SZTNB egyeztet a szülészeti intézménnyel.

A felmérés után a vezető felmérő informális visszajelzést ad a szülészeti intézmény vezetőjének vagy megbízottjának, majd a felmérő csoport részletes jelentést készít, amit leadnak a Szoptatást Támogató Nemzeti Bizottságnak. A jelentés egy példányát a kórház megkapja és értesítik az eredményről. Ha az újra felméréskor a külső felmérőbiztosok úgy találják, hogy az intézmény továbbra is megfelel a Bababarát Kórház Kezdeményezés globális kritériumainak, a SZTNB a bababarát címet újabb 3 évre meghosszabbítja.

Amennyiben az intézmény nem teljesíti maradéktalanul a globális kritériumokat, három hónap haladékot kap, amely alatt lehetősége van arra, hogy elemezze a hiányosságokat, megtervezze a további lépéseket és akciótervet léptessen életbe az ellátás javítására. Ehhez segítséget kérhet a nemzeti koordinációs bizottságtól.
Három hónap elteltével a külső felmérők ismét vizsgálatnak vetik alá a problémás lépéseket (a külső felmérés eszközeinek segítségével). Amennyiben az intézmény ezúttal maradéktalanul megfelel a feltételeknek, bababarát címét újabb 3 évre megtarthatja. Ha nem, akkor címét a SZTNB visszavonja.

Az újra felmérés utáni időszakban a monitorozás a korábbiakhoz hasonlóan folyik tovább.

A monitorozással és újra felméréssel kapcsolatos kérdésekkel forduljanak bizalommal a Szoptatást Támogató Nemzeti Bizottsághoz.

Az oldal tartalmával kapcsolatban kérjük, hogy olvassa el a bevezető oldalon pirossal szedett fontos információkat is!