4.1 A kormányok felelősek azért, hogy minden család, valamint csecsemő- és kisgyermektáplálásban érintett személy elfogulatlan és egybehangzó tájékoztatást kapjon a csecsemő- és kisgyermektáplálásról. A felelősség kiterjed a tájékoztatás formájára, tartalmára, megjelenítésére és terjesztésére, ahogy kiterjed az ellenőrzésére is.
4.2 Minden csecsemőtáplálással foglalkozó írott, hangzó vagy audio-vizuális tájékoztató és oktató anyag, amely terhes, csecsemős vagy kisgyermekes anyák számára készül, tartalmazzon világos információt a következőkről:
a) milyen előnyökkel jár, és mennyivel magasabb rendű a szoptatás
b) milyen fontos az anya táplálkozása és felkészülése a szoptatásra és annak fenntartására
c) mennyire visszaveti a szoptatást a részleges hozzátáplálás megkezdése
d) milyen nehéz visszatérni a már megkezdett mesterséges táplálásról a szoptatásra
e) mi a megfelelő használata a – csak szükség esetén alkalmazott – gyári vagy házi készítésű csecsemőtápszernek.
Ha ezek a tájékoztató anyagok tartalmaznak tápszer-információt is, akkor sorolják fel, milyen társadalmi és anyagi vonatkozásai vannak a tápszerhasználatnak, mekkora veszélyt jelentenek a csecsemőre a nem megfelelő ételek és etetési módszerek, és legfőképpen: milyen veszélyt rejt magában a tápszer vagy más anyatejet helyettesítő készítmény felesleges és helytelen használata. A tájékoztató anyagokban nem szerepelhet sem kép, sem szöveg, ami az anyatejet helyettesítő készítmények használatát idealizálja.
4.3 Információs és oktatási segédeszközöket és – anyagokat a gyártók és a forgalmazók csak úgy adományozhatnak, ha ez a megfelelő kormányhatóság kérésére és írásos jóváhagyásával történik, vagy összhangban van a kormány idevágó irányelveivel. Az adományozott eszköz vagy anyag magán viselheti az adományozó cég nevét vagy logóját, de nem utalhat a jelen Kódex tárgykörébe tartozó termékre, és kizárólag az egészségügyi ellátó rendszeren keresztül terjeszthető.