Fontos gondolatok a csecsemőtáplálásról - 2. rész

A szoptatásról szóló minisorozatunk első részében arról írtunk, hogy hányféle társadalmi, gazdasági, finanszírozási és egyéb tényező befolyásol egy édesanyát abban, hogyan dönt a kisbabája táplálásáról. Pár hónappal ezelőtt csökkentették a tápszer támogatásának összegét, ami sok családnak anyagi nehézséget jelenthet. Ezért cikkünk második részében két több évtizedes tapasztalattal rendelkező laktációs tanácsadó, Juhászné dr. Kun Judit és dr. W. Ungváry Renáta segítségével mutatjuk be a táplálás (legyen az anyatejes vagy tápszeres) alakulására ható leggyakoribb tévhiteket.

Fontos gondolatok a csecsemőtáplálásról - 1. rész

Csecsemőtáplálásról szóló kétrészes cikkünkben két olyan szakembert kérdeztünk – legyen szó szoptatásról, az anyatejes táplálás más módjairól vagy a tápszeres táplálásról –, akik huszonöt éve foglalkoznak ezzel a kérdéskörrel: Juhászné dr. Kun Judit és dr. W. Ungváry Renáta laktációs tanácsadókat. A korszerű, bizonyítékalapú szoptatási információk terjesztésében, szakmai anyagok összeállításban és a szakképzésben (egészségügyi szakemberek laktációs képzése) éppen úgy jelen vannak, mint szoptatási tanácsadóként az édesanyák mellett a mindennapokban. A témakört elméleti és gyakorlati szempontból is körbejártuk. Kőrizs Kata írása.

Anyának és az újszülöttnek zavartalanul együtt kellene lennie. Erre van szüksége a picinek és ez jó az édesanyának is. Mégsem minden esetben olyan evidens.

Melyek a biológiai előnyök? Nézzük a szoptatási tanácsadó szemszögéből:

W. Ungváry Renáta: Valójában egyetlen olyan emlősállat sincs, amely újszülött kicsinyét magára hagyná. A bálnától a mezei pocokig minden emlős anyuka számára természetes és ösztönös késztetés az újszülöttel való együttlét, a gondoskodó felügyelet – és persze a szoptatás. Az állatoknál is megfigyelhető, mekkora zavart tud kelteni az, ha az újszülött állatkát megfogjuk, elvesszük, majd visszatesszük az anyaállat mellé.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) új útmutatót adott ki a 6-23 hónapos csecsemők és kisgyermekek kiegészítő táplálására vonatkozóan. Az új dokumentum azt a két korábbi irányelvet váltja fel, amely a szoptatott (2001), illetve a nem szoptatott (2005) gyermekek hozzátáplálásának kérdéskörével foglalkozott.

Kiegészítő táplálásról akkor beszélünk, amikor az anyatej vagy az anyatej helyettesítőként szolgáló más tejalapú élelmiszerek önmagukban már nem elégítik ki a csecsemő energia- és tápanyag szükségletét, ezért szükségessé válik egyéb táplálékok bevezetése az étrendjükbe. Ez olyan fejlődési időszak, amikor a csecsemők és kisgyermekek megfelelő táplálása kulcsfontosságú az egészséges fejlődésükre nézve, és egyben lehetőséget nyújt arra is, hogy hosszú távon egészséges étkezési szokásokat alakítsunk ki náluk.

Kihez fordulhat egy nő, ha egy traumatikus szülésen van túl? Kit kérdezzen, ha nem megy a szoptatás? Milyen a jó hordozókendő? Ki segíthet a néha kimerítő, gyötrelmes gyermekágyi időszak alatt? Sok, főleg első gyermekes anyuka szorul támogatásra, ám az ellátórendszer erre alkalmatlan, a baráti tanácsok pedig sokszor félrevihetnek. Ezért érdemes szakértőkhöz fordulni, szerencsére szinte minden problémához akad megfelelő tanácsadó.