WHO recommends exclusive breastfeeding for the first six months of life, and continued breastfeeding for two years or beyond, if parents are able to do so.

Helfer B, Leonardi-Bee J, Mundell A, Parr C, Ierodiakonou D, Garcia-Larsen V et al. Conduct and reporting of formula milk trials: systematic review BMJ 2021; 375 :n2202 doi:10.1136/bmj.n2202

Részlet a cikkből:

Az iparilag előállított tápszerek 19. századi feltalálása óta folyamatos tudományos vizsgálatok folynak anak érdekében, hogy a termékek minőségét javítsák, például vitaminok hozzáadásával és a fehérjetartalom módosításával. A klinikai vizsgálatok potenciálisan jelentős szerepet játszanak az egészségre és a táplálkozásra nézve kisebb kockázatot jelentő tápszerek kifejlesztésében. Ebben a tanulmányban azt találtuk, hogy a vizsgálatok megbízhatatlanok, ami azt jelzi, hogy a tápszerekről a közelmúltban keletkezett információk nagy része félrevezető lehet.

„Csak néhány korty teával kínáld meg szoptatások között, biztosan szomjas szegény.”
„Napi legalább 4-5 liter folyadékot igyál, úgy lesz elég tejed!”

Ismerős mondatok? A legtöbb esetben talán zavart mosoly fut át az arcokon és hirtelen semmi frappáns válasz nem jut eszébe a szoptató anyukáknak. Hovatovább talán mintha lelkiismeret furdalást is éreznének, hiszen milyen anya az, aki az igény szerint szoptatott babájának nem ad más folyadékot. Szomjaztatja gyermekét, sőt még azt is képtelen megtenni, hogy elfogyasszon napi öt liternyi folyadékot, hogy bőven legyen teje. Mi az igazság?

Sokat tudunk a szülés mikéntjéről, folyamatáról. Ismerjük a szakaszait, tudjuk, mik azok a jelek, amik a baba világrajövetelét jelzik. A szülés fiziológiája minden szakember és nő előtt ismert. De mi történik ilyenkor a leendő anya lelkében? Számít-e ez egyáltalán a szülés kimenetelének szempontjából? Vajon fontos, hogy a nő biztonságban érezze magát? Számít a környezet, az őt körülvevő emberek viselkedése?

Erre a kérdésre az esetek túlnyomó részében ma is a következő választ kapnánk: ha sír, akkor éhes és ezért szeretne szopizni. Ezzel a kijelentéssel azonban a szoptatásra csak mint táplálék forrásra gondolnak. Figyelmen kívül hagyják a kisbaba egyéb, szopizás iránti igényét kifejező jelzéseit.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) 2023. június 20-22-én Genfben (Svájc) rendezi meg az első világszintű kongresszust “Az anyatejet helyettesítő készítmények marketingjének nemzetközi kódexének” érvényesítéséről. A rendezvényen mintegy 130 ország küldöttei vitatják meg és osztják meg egymással az anyatejpótló készítmények etikátlan forgalmazásának megszüntetését célzó ismereteket és stratégiákat.

Dr. Fehér Boglárka, csecsemő- és gyermekorvos, laktációs szakember

Szoptass három óránként, és egy szoptatás ne legyen hosszabb, mint 20-30 perc! Ma is gyakran hallani ezt a javaslatot, még szakemberek szájából is. Jól hangzik ugye? Olyan szép rendet lehet vele kialakítani, kiszámíthatóvá válik a babával az élet. Aztán megszületik a kisbaba, akinek fogalma sincsen a nagyok világáról, az óráról meg pláne.